Kilecven éves lenne a Kon-Tiki kapitánya
2004. október 6. 12:45
Kilencven éve, 1914. október 6-án született Larvik városában Thor Heyerdahl, világhírű norvég utazó, régész, néprajzkutató, aki az ősi hajózási technikával szervezett expedícióival az ősi népek feltételezett tengeri útvonalait járta be.
A Kon-Tiki-től a Rá-ig című könyvének előszavában szárazföldi patkánynak nevezte magát, szinte eszelősen félt a víztől, mígnem 22 éves korában egy folyóba zuhava át nem esett a tűzkeresztségen. Az oslói egyetemen zoológiát és földrajzot tanult. 1937-38-ban az egyetem támogatásával részt vett egy expedícióban az óceániai Marquises-szigeteken. A polinézek között polinéz módon élt, és ekkor merült fel benne az a gondolat, hogy a sziget első telepesei Dél-Amerikából érkeztek. 1941-ben közzé tette elméletét, a tudományos világ azonban komolytalannak ítélte az elképzelést.
Heyerdahl 1947-ben megszervezte a Kon-Tiki expedíciót. Perui Callaó kikötőből öt társával útrakelve, balsafa tutajon 101 nap alatt elérte a Tuamotu szigeteket, így bizonyítva, hogy Dél-Amerika és a polinéz szigetek között lehetséges a kapcsolat. Az 1948-ban Oslóban kiadott Kon-Tiki expedíció könyve világszerte ismertté tette nevét, az expedícióról készült dokumentumfilmért Oscar-díjat kapott.
A tudós világ ellenben továbbra is kétkedve, vagy közönyösen fogadta az elmélet bizonyítását. Heyerdahl válaszul könyvet írt Amerikai indiánok a Csendes-óceánon címmel, és új expedíciót tervezett.
Az ötvenes években Heyerdahl a Chiléhez tartozó Húsvét-szigeteken lévő Aku Aku óriás-szobrok titkát kutatta. 1969-ben pedig Marokkóból kísérelt meg áthajózni Barbadosra a Rá nevű papiruszhajón, amelyet egy egyiptomi falfestmény alapján alkotott meg. Építési hiba miatt 55 nap múlva a hajó szétesett, az átkelési kísérletet fel kellett adni. Egy évvel később, a marokkói Safi kikötőből indult a hajó módosított változata a Rá-II, melyen Heyerdahl és társai ötvenhét nap alatt tették meg az 5150 kilométeres utat.
1977-ben a Perzsa-öbölben Al Kurnah kikötőjében bocsátották vízre a Tigris nevű nádhajót, melyet Heyerdahl egy ősi sumér hajóról, a Ma-gurról másolt. Ezzel az utazással bizonyította, hogy lehetséges volt a tengeri összeköttetés a sumérok mondabeli őshazája, a mai Bahrein-sziget és az Indus völgyi mohendzsodáro civilizáció között.
A Tigris Karacsiba vitorlázott, majd Heyerdahl elméletének további igazolására Szomáliába szeretett volna vitorlázni, de Etiópia és Jemen háborúja meghiúsította tervét, így csak a Dzsibuti Köztársaság partjait érte el, innen biztonsági okok miatt nem mehetett tovább. Tiltakozásul felgyújtotta tökéletesen jó állapotban lévő hajóját, és az ENSZ-hez küldött üzenetében közölte: "Ha föld lakói nem fognak össze, hogy megmentsék a közös civilizációt, könnyen válhat ugyanilyen süllyedő hajóvá".
Expedícióiról minden alkalommal könyvet is írt, élvezetes olvasmányt adva a kalandokat és tengeri utazásokat kedvelők kezébe: Aku-aku, A Húsvét-sziget titka, A Rá-expediciók, A Kon-Tikitől a Ráig, Fatu Hiva, Tigris.
A Norvég Tudományos Akadémia tagjává választották, s ő alapította az oslói Kon-Tiki Múzeumot. Több egyetemen díszdoktorrá avatták.
A világhírű tudós 2002. április 18-án nyolcvannyolcadik életévében rákbetegségben halt meg az észak-olaszországi Colla Micheriben. Itteni otthonában helyezték örök nyugalomra.
(Panoráma - Takáts Annamária, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
