Visszatért a Napata-expedíció
2003. december 10. 09:00
Hétfő hajnalban Kairóból Budapestre érkezett az a négy magyar fiatalember, akik a Szudán területén fekvő Napata-völgy ókori kultúrájának emlékeit térképezték föl. Tapasztalataikról már a repülőtéren beszámoltak az MTI-nek
<
A terület már régebben is sok magyar utazót, vadászt vonzott, közülük a leghíresebb gróf Almásy László, akinek életét az Oscar-díjas Az angol beteg című film is feldolgozta. A fiatalok ezért először a felfedező nyomát követő Almásy-túrához nyerték meg a Magyar Földrajzi Társaság támogatását - magyarázta Kálazy András, aki a történelmi-művészettörténeti látnivalókat rögzítette az út folyamán.
Mielőtt útra keltek, természetesen volt némi elképzelésük arról, mit fognak látni, de az, amit találtak, tökéletesen különböző világnak bizonyult. Mintegy 1500 kilométernyi utat jártak be a Napata-völgyben. Az egyiptomi piramisok közkedvelt turistacélpontok, minden a látogatók szórakoztatását szolgálja. A Núbiai-sivatagban a magyarok úgy érezték, mintha időutazáson vennének részt, az ottani kultúra legelső felfedezői lennének. Mindössze egy-két őr ellenőrizte az engedélyeket, szabadon bolyonghattak a piramisok között a sivatag közepén. "Feledhetetlen élmény" - jegyezte meg Kersánszky Tamás, az expedíció antropológusa.
Az 5000 éven keresztül virágzó núbiai birodalom - amelyet a görögök az "Égett arcok földjének" neveztek el - túlélte Róma, Hellász és Egyiptom bukását, de gazdag archeológiai öröksége még napjainkig nagyrészt föltáratlan. A fiatalok az ókori Núbia egykori fővárosát, Napatát járták be. Napata hanyatlása után (i.e.270) Meroe vette át a birodalom központi székhelyének szerepét (i.sz.350-ig). A magyar utazók felkeresték a területen található temetkezési piramisokat, amelyeket az UNESCO még idén júliusban a világörökség részévé nyilvánított. Az expedíciót tagjai valamennyien harminc éven aluliak. Gebauer Szabolcs kommunikáció-esztétika szakos bölcsész - "civilben" PR-manager -, feladata a földrajzi jelenségek megfigyelése és dokumentálása volt. Kálazy András a történelmi-művészettörténeti látnivalókat rögzítette, Kersánszky Tamás pedig antropológiai szempontból értékelte a látottakat. Az eddig alig ismert területről első ízben készült dokumentumfilm, amelyet a negyedik résztvevő, Xantus Áron operatőr forgatott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
