Egy elfelejtett nép emlékei
2003. december 9. 10:02
Bennszülöttek kezétől származó, 11 ezer éves barlangrajzokat találtak Tasmánia szigetén.
<
Egy kiirtott és elfelejtett nép emlékei
Kultusz és emlékhely volt..... |
A rajzokat néhány kilométerre találták a Délnyugat-Tasmániai Rezervátum határától, egy fakitermelésre ítélt erdős terület mélyén, ami különösen nehézzé teszi megőrzésüket. Két másik barlang, a Ballawinnie és Wargata Mina elnevezésű üregek falán is találtak kőkori rajzokat.
"Becsléseink szerint a barlangrajzok körülbelül 11 ezer évesek" - jelentette ki Brian Mansell. Az őslakosok fennmaradt mûvei azért is rendkívül jelentősek, mert alig maradt tárgyi emlékük a szigeten. A sziget európai történelme a korai XIX. században kezdődik, míg a tasmán őslakosok már 40,000 évvel ezelőtt érték el a szigetet. Az európaiak első képviselője, Abel Tasman, akiről a sziget a nevét is kapta 1642-ben fedezte fel a területet. Hobartot, a fővárost 1803-ban alapították.
A tasmániai bennszülötteket a 19. század folyamán üldözték, irtották, rabszolgasorba taszították a fehér telepesek, többnyire volt fegyencek. 1843-ban a feljegyzések szerint mindössze 50 őslakos élt Tasmániában, az utolsó őshonos tasmániai bennszülött, Truganini, aki egyenes ági leszármazottja volt népének, 1876 május hetedikén, 73 évesen halt meg. Truganini családját a korabeli feljegyzések szerint kiirtották: anyját levadászták az európaiak, nővérét elrabolták és rabszolgának adták el, férjét a szeme láttára mészárolták le.
Mára már csak néhány félvér képviseli a kiirtott népcsoportot, amelynek ősi kultúrája a barlangrajzok tanúsága szerint legalább 11 évszázadra nyúlt vissza.