Wallenberg és a svéd háborús embermentés az újabb dokumentumok tükrében
2004. szeptember 24. 10:27
Wallenberg diplomáciai mentőakciója
A svéd diplomata már 1944. júliusában 20-30 magyar munkatárssal dolgozott, november-december körül pedig munkatársainak száma megközelítette a négyszázat. Az Úri utcai épületben Raoul Wallenberg és a háztulajdonos Berg család jóvoltából sok zsidó üldözött is menedékre talált a vészkorszak idején. A svéd követség egykori titkára első magyarországi munkaebédjét is itt tartotta megérkezését követő harmadik napon.
Az egykor svéd diplomáciai védelem alatt álló házban több neves személy is megfordult: a vendégnapló tanúsága szerint, a házban töltött el egy éjszakát 1930. december 12-én a fiatalon, repülőgép-balesetben elhunyt svéd Gusztáv Adolf herceg. A Berg család vendégszeretetét élvezhette - többek között - Ádám Lajos sebészprofesszor, Szentgyörgyi Albert, valamint Per Anger svéd diplomata, aki 1942 óta attaséként dolgozott Budapesten, 1944 júliusától, Wallenberg érkezésétől vele együtt segített zsidók mentésében.
A négy lakásból álló ház kapuján belépve, a folyosó falán látható az egykor az épület utcafrontjára kihelyezett svéd védettséget jelző tábla. A folyosón tovább haladva egy zárt udvar található, ahonnan nyílik az a sziklába vájt mély pince ahol esetenként bújtatták az üldözötteket.
Raoul Wallenberg 1912. augusztus 12-én született Stockholmban, Svédország egyik leghíresebb családja sarjaként. Az amerikai Michigan Egyetemen építészetet tanult, 1935-ben egy dél-afrikai svéd cégnél helyezkedett el. Néhány hónappal később egy holland banknál a palesztinai Haifában kezdett el dolgozni, s ott került először kapcsolatba Németországból menekült zsidókkal. 1936-ban visszatért Svédországba, a Közép-európai Kereskedelmi Rt.-nél vállalt munkát. A cég egyik alapítója a magyar származású Lauer Kálmán volt.
1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, ahová azonban soha nem érkezett meg. A szovjet hatóságok elhurcolták, sorsáról a mai napig nem tudni teljesen bizonyosat.