Jogalkotás Szent Istvántól napjainkig
2003. november 25. 09:41
<
A magyar államiság ezer esztendejét a törvények fémjelzik
A magyar államiság ezer esztendejét a törvények fémjelzik - hangoztatta a közjogi méltóságok ajánlásaival elindított gyűjteményről dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter. Kiemelte, a magyar törvényhozás történelmünk legviszontagságosabb időszakaiban is működött, a törvények pedig tanúskodnak arról, mi foglalkoztatta a törvényhozókat. `Bizony, sokszor nem az, ami a történések tükrében utólag a legfontosabb lett volna, de a világ rendje, úgy látszik, már csak ilyen... Úgy gondolom, kulturált jogász nem tud meglenni patinás jogi könyvek nélkül, jogalkalmazással foglalkozó korszerű intézmény pedig kulturált jogászok nélkül. Ez utóbbiak a patinás jogi könyvek korszerűsített, számítógépes változatát bizonnyal szívesen látják 21. századi munkahelyükön`Egy jogrendszernek az a feladata, hogy a hatalomgyakorlást úgy szabályozza, hogy az ne járjon polgárai emberi méltóságának sérelmével. Az elmúlt 1100 év magyar jogalkotásában mindkét változatra találunk példát. Bibó István szavai szerint, ha hibáztunk, "akkor minden taktikázás nélkül kell vele szembenéznünk, mert csak így válhatunk felnőtt nemzetté, s a magunk erkölcseit csakis így hozhatjuk rendbe. (...) Csak ebben az esetben várható komolyan, hogy országunk egy következő alkalommal más, méltóbb arcot tud mutatni." Közeledvén az Európai Unióhoz különösen nagy jelentősége lesz az eddigi jogalkotásunk áttanulmányozásának, hogy a múltra építve olyan uniós jogállamot hozzunk létre, amely előtt új távlatok nyílhatnak meg. - Dr. Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke
Ismeretes, a jog szó a magyar nyelvben a "jó" szóra vezethető vissza. Észjárásunk szerint "jogos" az a cselekmény, magatartás, állapot, ami "jól" van, azaz amit helyeslünk; nem "jogos", amit etikai érzésünk nem helyesel. Cselekedeteink következményeinek belátásához, a parancsok, előírások körében való eligazodáshoz azonban ez az erkölcsi iránytű kevés. Honnan tudhatunk arról, tetteink milyen - jó vagy rossz - következménnyel járnak? Milyen szabályokat kövessünk? Reményeink szerint széles kör számára adhat választ e kérdésekre a jelen törvénytár is. A törvényekhez más-más okokból, többféleképpen viszonyulhatunk: beláthatjuk célszerűségüket, igazságukat, követhetjük őket megszokásból, az utánzás hajlamából, a lehetséges előnyös következményekért, a jutalomért, vagy éppen a hátrányos következményektől való félelem miatt. A törvények pontos szövegét, valós tartalmát megismerve, talán több emberben támad megértés vagy elkötelezettség érzése a jogkövető magatartás iránt. - Mádl Ferenc, A Magyar Köztársaság elnöke
Támogasd a 
szerkesztőségét!
