A tündérkirály palotája ismét teljes pompájában látható
2004. szeptember 1. 13:35
Bajorország adóssága kétszer annyi lett, mint évi jövedelme
A király nagy becsülője volt Richard Wagner zeneszerzőnek. Ezt jelzi az is, hogy trónra lépése után Bajorországba hívatta a zeneszerzőt, és az közel egy évig ott tartózkodott (1864. május-1865. december). Távozására is a lakosság és a kormány hathatós ellenérzései miatt került sor. A király ezután is támogatta a zeneszerzőt, hiszen szenvedélyes rajongója volt, a színháznak, operának, és mindenféle romantikus művészeti ágnak. Ez eredményezte azt, hogy a művészetben kezdte el kiélni kreativitását, és nagyarányú építkezésekbe kezdett a bajor Alpokban. Versailles másolataként építtette a Herrenchiem-see melletti palotát 1878 és 1885 között, a Trianon palota mintájára a Linderhof-kastélyt (az épület- és parkegyüttes 1869-től 1878-ig folyamatosan épült), míg a leginkább grandiózus várkastélyát, Neuschwansteint Wagner operái inspirálták (a Niebelungok és a Parszifál). Hamarosan azonban Bajorország adóssága kétszer annyi volt, mint évi jövedelme.
|
A bajor uralkodó országának adóssága egykoron kétszer annyi volt, |
A fantázia- és álomvilágban élő király az 1880-as évekre teljesen elzárkózott a külvilágtól, ezért 1886. június 10-én egy orvosokból álló bizottság elmebetegnek nyilvánította. Ezután nagybátyja Luitpold herceg lett a régens. Lajost a Starnbergi-tó melletti Schloss-Bergben található elmegyógyintézetbe szállították, ahol 1886. június 13-án a tóba ugorva követett el öngyilkosságot. Ekkor pszichiátere is meghalt miközben próbálta kimenteni. (Ez a történet sokak fantáziáját megmozgatta, így sokan ma is azt gondolják, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság áldozata lett). Öccse, Ottó, sikeresen követte pár évvel később bátyját az öngyilkosságban. Lajos halála napján minden évben megemlékezést tartanak az öngyilkosság helyszínén épült kis kápolnában.