Békediktátum a tükörteremből
2004. június 28. 13:00
Nemzetek Szövetsége
Más kérdés, hogy Németország az 1919-es békeszerződés rendelkezéseit maradéktalanul sohasem teljesítette, és már a múlt század húszas évei közepén komoly engedményeket csikart ki legyőzőitől, a 20-as évek végétől pedig leplezetlenül ráállt az újrafegyverkezésre.
A párizsi békekonferenciának fontos "fegyverténye" volt - Wilson amerikai elnök kezdeményezésére - a Nemzetek Szövetsége, vagyis a Népszövetség Egyezségokmányának megalkotása, amelyet első fejezetként beiktattak a Párizs-környéki békeszerződések mindegyikébe, így a versailles-i és a trianoni békeszerződésbe is. Az okmány még nem zárta ki az államközi háborúk lehetőségét, csak a hódító háborút tiltotta el teljesen, amely egy másik állam területi sérthetetlensége és függetlensége ellen irányul. A Népszövetség államai elvileg kötelezve voltak arra, hogy mielőtt háborút indítanak, kíséreljék meg a viszály rendezését békés úton, mégpedig vagy választott bírósági eljárás vagy népszövetségi vizsgálat igénybe vételével.
A Nemzetek Szövetsége formailag fennállott 1948-ig, tehát az ENSZ létrejötte után is, de akkor kimondták megszűnését.
Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, valamint a szerb-horvát-szlovén állam - mint a versailles-i békeszerződés aláírója - alapító tagja lett a Nemzetek Szövetségének, Magyarország még meghívást sem kapott, akárcsak Ausztria.
A versailles-i békeszerződés második fejezete egyébként a Németország határaira, harmadik fejezete az Európa politikai berendezkedésére, negyedik fejezete a Németországon kívüli német jogokra és érdekeltségekre, ötödik fejezete a haderőkre és haderőnemekre, hatodik fejezete a hadifoglyokra és a katonatemetőkre, hetedik fejezete a büntetőintézkedésekre, nyolcadik fejezete a jóvátételekre, további fejezetei pénzügyi, gazdasági, közlekedési, munkaügyi kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaztak.
(Panoráma - Pirityi Sándor)