Mussolinin a Skorzeny-bravúr sem segített
2003. szeptember 12. 10:36
Hatvan évvel ezelőtt írta be nevét a háborús kommandóakciók kalandtörténetébe Otto Skorzeny német SS-tiszt
<
A fasiszta diktátor és a német SS-tiszt
Otto Skorzeny (1908-1975) |
Skorzeny 1908-ban Bécsben született. Mérnöki képesítést szerzett. Huszonkét évesen belépett a német nemzetiszocialista pártba, 1939-ben került Hitler testőrségébe. Az SS (Schutz-Staffel, testőri-rendőri-katonai szervezet) tisztjeként harcolt a második világháborúban a franciaországi, a balkáni és a szovjet fronton. Különböző szabotázscsoportok parancsnoka is volt. Érdemeiért megkapta a Vaskeresztet.
Benito Mussolini (1883-1945) az olasz fasizmus megalapítója és vezére (innen a Duce név). Kezdetben tanítóként dolgozott, majd katonai szolgálatot teljesített, 1912-től az Avanti című szocialista párti lap főszerkesztője volt, 1914 őszétől a szocialista pártból való kizárásáig ugyanilyen pozícióban adta ki az ugyancsak szocialista Popolo d'Italiát. 1922. október 29-től már miniszterelnök, egy, a római nyomába lépő új olasz birodalom megvalósítása lebeg a szeme előtt. Etiópia, Spanyolország, Albánia - ezek katonai fellépésének főbb állomásai. 1939. május 22-én forma szerint is katonai szövetséget köt Hitlerrel és bár a második világháború kitörése után a "fegyveres semlegesség" mellett dönt, 1940. június 10-én mégis hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának. A következő években kudarcba fulladnak görögországi és afrikai hadműveletei, gyakorlatilag megsemmisül a keleti frontra vezényelt olasz haderő.
Mussolini e csapások hatása alatt 1943. április 7-én Hitlerrel tartott találkozóján már a szovjet fronton folytatott hadműveletek befejezését szorgalmazta és az Atlanti Charta mintájára egy Európai Charta elfogadását vetette fel. Ezek már nem segítettek rajta: a Fasiszta Nagytanács 1943. július 24-25-i ülésén leszavazta a hatvanéves miniszterelnököt, amit letartóztatás követett. Így került a Duce a Gran Sassóra.