Szamurájvirtus
2004. január 13. 19:18
A 21. századi Japán egzotikus keveréke a réginek és az újnak, a hagyományosnak és az ultramodernnek. Az elmúlt évtizedek mindent a feje tetejére állítottak, és az ősi szabályok látszólag feledésbe merültek. De felnőtt egy új generáció, amely megpróbálja feleleveníteni és újraértelmezni hagyományait. Az átalakulóban lévő Japán a múltba tekint, hogy megtalálja a jövőbe vezető utat.
Január 20-án 17 órakor
a National Geographic Channel műsorán
<
| Január 20. 17 óra |
Japán egységét évszázadokon át véres belviszályok szaggatták. Föld- és hataloméhes nagyurak harcoltak egymás ellen, kiknek ádáz csatáit a szolgálatukba szegődött szamurájok vívták meg. E harcos társadalmi osztály tagjai egykor százezrével fordultak egymás ellen uraik parancsára. Akkoriban a győztesek az ellenfél hadvezérének fejével lovagoltak haza, napjainkban viszont már megelégszenek egy zsákmányolt zászlóval is. A sérültekért pedig mostanság mentőautó érkezik a harctérre.
A 21. században a vidéki Fukushimában az emberek országuk ezeréves történelmére emlékeznek, és ma is hisznek a hagyományos szamuráj-értékekben: a bátorságban és a harctéri ügyességben. De vajon Tokió nagyvárosi forgatagában eszébe jut-e még valakinek a szamurájok világa? Vajon a japán fiatalok számára jelentenek még valamit a szamuráj hagyományok? A bőség korában a bátorság relatív fogalom. A mai fiatalok fanatizmusa, szamuráj értékek iránti tisztelete fényévnyire van a régi szamurájok brutalitásától. A 14. századra egész Japán vérbe borult. A harcmezőkön elesettek ezrei jelezték az összecsapások helyét. Aküzdő felek kegyetlenségének szemmel láthatóan semmi sem szabott határt. A szamurájok számára a vereség ismeretlen fogalomnak számított. Ebben a korban még nem létezett kifinomult harcművészet, és a csatatéren minden megengedhető volt.
| Ajánlat |
| A hét szamuráj |
| Hagakure - A szamurájok kódexe |
Az ellenfelek fejének levágása azt bizonyítja, hogy a szamurájok öntörvényű harcmodorában bizonyos szabályok azért voltak. Léteztek szabályok, melyeket még a harc hevében is betartottak. Az ellenfelek fejének levágása azért vált fontossá, mert a harcosoknak a küzdelem végén bizonyítaniuk kellett a csata során véghezvitt hőstetteiket. Az idő múlásával tovább finomodott a harctéri etikett. Eleinte nem számított, hogy a fejet élő, vagy halott emberről vágták-e le; minden fejnek ugyanakkora volt az értéke. De később fontossá vált, hogy a fej olyan emberé legyen, akit a harcos maga ölt meg. A 16. században már külön útmutatók voltak annak eldöntésére, hogy a csatából visszatérő szamuráj által bemutatott fej gazdája a levágás pillanatában élt-e még vagy sem.
A szamurájok kardforgatási képessége élet és halál között döntött és egyikük e tekintetben messze kiemelkedett közülük. A Kard szentjének is nevezték, és időskorára minden idők legnagyobb szamurája vált belőle. Neve Musashi Miyamoto, vagy csak röviden Musashi volt. Musashi, a kard szentje 1584-ben született, s már fiatalon kora leghíresebb szamurájává vált. Hírnevét azonban ekkor még csak brutalitásának és kegyetlenségének köszönhette.
Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat!
a) rituális öngyilkossági mód
b) japán kardfajta
c) szamurájöltözet
d) Matsumoto
e) Hirohito
f) Musashi
A helyes választ a [email protected] címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
