A halottak titkai: Háborús bűnök
2003. november 26. 02:16
A régészet szóról egy a múlt nyomai után kutató poros hivatás jut az eszünkbe. De nem itt, Boszniában, ahol a sokkoló múlt még mindig kísért. Az 1995. júliusában történt események az egész világot megrázták. Most egy csapat igazságügyi régész és egy megszállott nyomozó talán felfedik a valóságot, és megoldják a halál e rettenetes rejtélyét, amely Zeleni Jadarhoz kötődik.
December 9-én este 9-kor
a National Geographic Channel műsorán
Játsszon velünk és nyerjen
National Geographic ajándékokat!
Zeleni Jadar. Egy a több száz Boszniában lévő tömegsír közül. 1995. októberének egyik éjjelén teherautók érkeztek a vadas parkba, hogy borzalmas rakományukat egy kiásott gödörbe vessék. Hátborzongató türelemjáték. Egy verem, mely egy modern európai holocaust áldozatainak történetét rejti. A holttestek függetlenül attól, hogy hol végeztek velük, vagy melyik előző sírból valók, mind srebrenicai áldozatok. A rémtett során boszniai szerb katonák több, mint 8000 fegyvertelen boszniai muzulmánt, főleg 12 és 80 év közötti férfiakat végeztek ki.
Az eljárás érdekében szükség van az áldozatok személyazonosságára. Bizonyítani kell, hogy srebrenicai áldozatok. A halottakat kell szóra bírniuk, hogy bebizonyítsák a világnak, ezek az emberek muzulmánok voltak, és nem egy állítólagos háborús ütközet, hanem gyilkosság áldozatai. A nyomozóknak nemcsak a halottakat kell kiásniuk, hanem a sírokban a bűntett helyszínére vezető nyomok után is kutatniuk kell. Mint bármely bűnűgynél, a munkát nyomozók és igazságügyi szakértők végzik. A következő hetekben a gödörből több, mint 2000 bizonyíték kerül elő.
Hihetetlen vágy él az emberben, hogy megtudja mi is történt valójában, és miért, miért, miért? A nyomozók számára a halál idejének megállapítása döntő fontosságú. 1995. júliusa. Bosznia egy kegyetlen polgárháborúba keveredett, egymás ellen uszítva a keleti ortodox szerbeket muzulmán szomszédaikkal. A muzulmán Srebrenicát ENSZ védelem alá helyezték, így a szerbeknek tilos volt a város ellen támadást intéznie. 1995. július 11.-én azonban a Ratko Mladic által vezetett boszniai támadások során a város elesett. Az azt követő 8 nap során több ezer srebrenicai férfi, nő és gyerek tűnt el. Szerb katonák vitték el őket a védelmükre küldött ENSZ csapatok jelenléte mellett.
Ma, a srebrenicai áldozatok rejtélyes történetét az ENSZ szakemberei kutatják ebben a Szarajevó melletti hullaházban. A törvényszéki szakemberek megállapítják az áldozatok korát, nemét és a halál okát. Katalogizálják az áldozatok zsebében talált tárgyakat. Nemcsak a személyes tárgyakat vizsgálják meg, hanem mindent, ami az erõszakos halálra utalhat. Lõszert, repeszt, és a Zeleni Jadari tömegsírból előkerült számos gránát- és beton darabot.
A háború küszöbén számos családban vegyes, muszlim és szerb házasságok köttettek. Az ENSZ által védett biztonságos Srebrenicába több, mint 40 ezer muzulmán menekült települt be. Nem volt vizük, nem volt villany, és természetesen a legnagyobb probléma, az élelmiszerhiány volt. Szinte éhen haltak. Az egyetlen hely, ahová mehettek Srebrenica volt, az egyetlen, amelyet bosnyákok tartottak kézben. A várost teljesen körbevették a szerb csapatok. 1995. július 11.-én a város Mladic tábornok 6000 katonájával szemben elesett. A srebrenicai menekültek védelmezésére kiküldött holland békefenntartók ekkor mindössze 450-en voltak. Nem voltak nehéz fegyvereik, kevés volt az üzemanyaguk és nem voltak egyértelműen felhatalmazva az ellentámadásra.
Srebrenica elestével 15 ezer férfi menekült el a városból a környező hegyekbe. Körülbelül 25 ezer pánikba esett civil lakos indult útnak a 3 kilométerre, Potocariban lévő holland menekülttábor felé. Mindegyikük tudta, mit jelent, ha szerb kézre kerülnek. Nem számított, hogy az ember katona vagy civil. Ha egyszer a szerbek kezébe került, túlélési esélyei egyenlők voltak a nullával. Az első pár órában emberek ezrei özönlöttek a holland táborba. Nem sokkal később azonban a tábor megtelt, és a mintegy 20 ezer kinnrekedt embernek a környező gyárakban és épületekben kellett menedéket találnia.
Másnap reggel Mladic tábornok megérkezett Potocariba. Érkezésének hírére félelem fogta el az ott összegyűlt menekülteket. A háború három éve alatt a szerbek már ezelőtt is muzulmánok ezreit mészárolták le a környéken. Kisebb mértékű, de ugyanolyan kegyetlen rémtetteket a muzulmánok is elkövettek a szerb civil lakosság ellen. Az erőszakhullám drámai növekedésnek indult.
Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat!
Bosznia-Hercegovina lakosságának hány százaléka muzulmán?
a) 25%
b) 37%
c) 44%
Kik voltak Bosznia-Hercegovina első őslakosai?
d) illírek
e) rómaiak
f) szlávok
A helyes választ a [email protected] címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.
szerkesztőségét!
