Peron menekíttette a háborús bűnösöket
2003. június 17. 12:23
Argentin történészek birtokában jutott iratok szerint egy Robert Freude nevű argentin ügynök által szervezett hálózat csempészte ki Európából - Milánón, Madridon és más városokon keresztül - Buenos Airesbe a náci háborús bűnösöket.
<
Az argentin titkosszolgálat
| mindenről tudott |
Peron 1946-ban nevezte ki Freude-ot, egy gazdag argentin-német család sarját a hírszerzés főnökének. Több éves kutatómunka után azonban - történészek és tényfeltáró újságírók jóvoltából – most mikroszkóp alá kerülhetett a Freude által vezetett csempészhálózat munkája.
Az Uki Goni, izraeli író és tényfeltáró újságíró által írt és Argentínában ebben az évben kiadott „Az igazi Odessza” által feltárt dolgok vezették a nemzetközi zsidó szervezeteket ide, hogy követeljék az argentin kormánytól a nácikkal kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A titkosszolgálat és a Külügyminisztérium először egy rövid levélben közölte, hogy az aktáik között nincsenek erre vonatkozó dokumentumok.
| Adolf Eichmann |
| Osztrák származású náci tiszt. 1932-től az osztrák náci párt és az SS tagja. Később a Heydrich vezette Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) IV. B. 4. ügyosztályának (zsidó ügyek) élére került. Ebbéli minőségében szervezte meg és irányította az európai zsidóság kifosztását, deportálását és kiirtását. A "végső megoldás"-nak nevezett akció során pl. Magyarországról egyedül Auschwitzba több mint 400.000 embert deportáltak. 1945-ben a szövetségesek letartóztatták, de megszökött fogságából. Argentínában telepedett le. Az izraeli titkosszolgálat a nyomára bukkant és 1960 májusában elfogta. Bőröndben csempészték ki Dél-Amerikából. A bírák bűnösnek találták Eichmannt abban, hogy szervezte zsidók deportálását náci megsemmisítő táborokba és ezzel „emberek millióinak halálát okozta”. Eichmann a bírósági tárgyalás során nem mutatott megbánást; mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a bűncselekményben nem volt része, legfeljebb segítséget, támogatást nyújtott ezekhez, és kizárólag felsőbb parancsokat hajtott végre. 1962. május 31-én végezték ki. |
| a rab Eichmann |
A The Times két hónapon keresztül próbálkozott telefonon elérni Freude-ot az irodájában, de minden alkalommal ugyanaz volt az eredmény: ha interjú miatt keresik, akkor nem elérhető.
A Goni és más nyomozók által feltárt iratok szerint Freude egy olyan titkos hálózat tagja volt, amit háborús bűnökkel gyanúsított horvátok, belgák, franciák és németek segítésére hoztak létre. A menekültek argentin kémek és az olasz egyház szimpatizánsaitól kapott új személyazonossággal jutottak vízumhoz a helyi bevándorló tiszteken keresztül, hogy itt „technikusként” dolgozzanak.
Nagyon valószínű, hogy a hírhedt auschwitzi doktor, Josef Mengele is a hálózat segítségével szökött Argentínába úgy, hogy Buenos Airesbe való megérkezésekor még mindig nála voltak a náci haláltáborokban, ikreken elvégzett kegyetlen kísérleteinek dokumentációi.
Argentínában az ország nácik szökésében játszott szerepének megvitatása évtizedekig tabu téma volt, amihez hozzájárult, hogy argentin kormányhivatalnokok generációi rendre megakadályozták a kulcsfontosságú archívumokhoz való hozzáférést. A feltárt iratok ugyanis szertefoszlatják Juan Peron imázsát. Azé az emberét, akinek az árnyéka még 30 évvel halála után is uralkodik az argentin politikán.
A múltbeli bűnöknek ez a fajta takargatása a peronizmus politikai kultúrájának a része – nyilatkozta Carlos Escude író, aki a ’90-es években az argentin Külügyminisztérium tanácsadója volt. - Peron nácikkal való kapcsolata szégyen. Azt hiszik, hogy a kötelességüket teljesítik a múlt feltárásának akadályozásával.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
