Népirtás Ukrajnában
2003. május 16. 11:58
Ukrajna idén emlékezik az 1932-33. évi nagy éhínség 70. évfordulójára, különböző rendezvényeket tartanak és a tervek szerint emlékhelyet létesítenek a fővárosban. Szerdán parlamenti vitanapot rendeztek erről a tragédiáról, amelyet Leonyid Kucsma elnök javaslata értelmében az ukrán nemzetet sújtó népirtásként kellene megbélyegezni.
<
Erőszakos kollektivizálás
Csak 1932-33-ban az ukrán falusi lakosság egyötöde halt meg - emlékeztetett a kérdéssel foglalkozó üzenetében Kucsma elnök. Az éhínség és a tömeges megtorlások magának a nemzetnek a létezését veszélyeztették - emlékeztetett az államfő.
Az éhínséget az erőszakos kollektivizálás társadalmi-gazdasági következményei, az úgynevezett kuláktalanítás - a tehetősebb parasztok deportálása, nem egyszer fizikai megsemmisítése, és vagyonának elkobzása -, valamint a kötelező beszolgáltatás idézte elő a történészek szerint. 1930-ra Ukrajna 581 járásából 450-ben végrehajtották a falvak kuláktalanítását, az ellenforradalmároknak nyilvánított kulákokat speciális bíróság elé állították, amely gyakran halálos ítéletet hozott, tehetős parasztcsaládokat deportáltak lakhatatlan vidékre.
Tavaszra a gazdaságok 65, a szántóföld 70 százaléka a kolhozokhoz, az erőszakkal létrehozott kollektív gazdaságokhoz tartozott. Az kollektivizálás éveiben a terméseredmények rendkívül alacsonyak voltak, a könyörtelen beszolgáltatás rendszerével biztosították a városok ellátását, míg a falvakból az utolsó vetőmagot is besöpörték. Mi több, 1932-ben a szovjet vezetés 44 százalékkal megnövelte Ukrajna számára a kötelező gabonabeszolgáltatást. 1932 augusztusában a pártaktivistákat felhatalmazták a kolhozokban található gabona elkobzására. Törvényt fogadtak el, amelynek értelmében halálos ítélettel sújtották a "szocialista tulajdon eltulajdonítóit".
A szakértők mintegy 30, ukrán és szovjet vezetőszervek által az az 1929-1933 közötti időszakban kiadott rendeletet elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a hatóságok szándékosan teremtettek az ukrán nemzet kétharmadát alkotó parasztság számára elviselhetetlen életkörülményeket. A kormány például rendeletileg tiltott be faluhelyen bármiféle kereskedést, így leállt a falvak élelmiszerellátása. 10 évi fegyházzal büntették, nem egyszer kivégezték azokat, akik gabonában váltották meg munkaegységeiket a kolhozokban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
