73 éves korában, az észak-csehországi Dux (Duchovce) városában meghal az itáliai kalandor, Giacomo Girolamo Casanova. Mozgalmas és változatos életútja végén, amely nemcsak kora jelentős személyiségeinek ismeretségével ajándékozta meg, hanem számos - sokszor szerelmi - kalanddal is, 1785 óta Waldstein gróf duxi kastélyában könyvtárosként dolgozott. Utolsó éveiben elsősorban emlékiratainak megírásával foglalatoskodott. A velencei születésű kalandor életpályája, amely keresztül-kasul vezette Európán, egyedülálló volt. Különböző szélhámosságokba keveredett, ezért sokszor menekült a börtön elől, jogi doktornak adta ki magát szülővárosában, bíborosi titkárnak Rómában; volt bűvész, hivatásos kártyás, álruhában a velencei csapatok tisztje, sorsjátékügynök, a francia király megbízottja, a velencei inkvizíció titkos ügynöke. A Dózse-palota hírhedt ólomkamráiból végrehajtott vakmerő szökésével egész Európa figyelmét magára vonta. Teljes terjedelmében hatalmas önéletrajzában ironikus, sokszor cinikus, de a legtöbbször szellemes és találó képet ad kora politikai és társadalmi életéről. A legnagyobb figyelmet azok a részek vonták magukra, amelyekben szerelmi kalandjairól ír, noha ezek csupán kis részét képezik a műnek. Nyíltan bevallja, hogy életének legfőbb tevékenysége az "érzéki gyönyörök" hajszolása volt.