Aki csak szórakoztatni akart

2012. február 1. 14:29 MTI

A ma Romániához tartozó Tasnádon látta meg a napvilágot, majd a zilahi gimnáziumban érettségizett, akárcsak Ady Endre. Édesapja kívánságára a kolozsvári egyetemen tanult jogot, rövid ideig vasúti tisztviselő volt, de huszonhat évesen búcsút mondott a hivatalnoki pályának és az aktatologatást újságírással cserélte föl. Kolozsvárott a Kis Újság munkatársa lett, Bukarestből az erdélyi magyar nyelvű lapokat tudósította, s közben írt verset, tárcát, novellát.

Nóti első sikerét 1919-ben aratta A Lift című kupléjával, majd kabarészerzőként mutatkozott be a budapesti Apolló kabaréban. 1923-ban Budapesten telepedett le, a Magyar Hírlap munkatársa lett, tréfáit közölte a Színházi Élet. Nóti egy idő után felhagyott az újságírással, és a legnépszerűbb kabarészerzők közé emelkedett, a Salamon Béla vezette Terézkörúti Színház teljes repertoárja az ő tollára épült.

Alakjai tőről metszett pesti figurák, középosztálybeli városlakók, akik csavaros észjárásúak, de olykor frivol helyzetekben, a hagyományos vígjátéki félreértések között csetlenek-botlanak. Szellemes pesties kiszólásai - "Lepsénynél még megvolt", "Régi motoros vagyok", "Kár a benzinért" - szállóigék lettek, ma már úgy használjuk őket, hogy nem is tudjuk, kitől származnak.

1931-ben ő írta meg a Hyppolit, a lakáj forgatókönyvét, amely máig a legnépszerűbb magyar filmek közé tartozik, s amelyből nemzedékek sora tanulta meg, mi is az a "magyar filmvígjáték". Nóti, felismerve a filmben rejlő lehetőségeket, komikus ötletben és eleven párbeszédben gazdag, pergő cselekményű, a színpadtechnika fölényes ismeretéről tanúskodó forgatókönyvet készített Zágon István novellájából.

Nóti 1930 és 1933 között Berlinben dolgozott. Az írásai alapján készült filmek hatalmas közönségsikert hoztak, így a német filmgyártás történetébe is beírta magát - sőt, bár nem tüntették fel nevét, ő volt az egyik társszerzője a Fred Astaire és Ginger Roberts főszereplésével készült Frakkban és klakkban című hollywoodi zenés filmnek. Nóti Hitler hatalomra kerülésekor elhagyta Németországot. Itthon olyan filmek fűződtek nevéhez, mint a Maga lesz a férjem, a Dunaparti randevú, a Fizessen nagysád!, Az én lányom nem olyan.

Az 1939-es második zsidótörvény megfosztotta a publikálás lehetőségétől, így írásait álnéven kellett elhelyeznie. 1941-ben letartóztatták és internálótáborba került, de túlélte a megpróbáltatásokat. 1947 és 1949 között a Pódium kabaré dramaturgja volt. A "fordulat éve", 1948 után írásait a "polgári csökevény", "aszfalt humor" jelzőkkel illették, de régi, aktualizált bohózatait továbbra is játszották. Dramaturgként, forgatókönyvíróként dolgozott, társszerzője volt a Civil a pályán, a Péntek 13 és a Fel a fejjel című filmsikereknek. 1948-ban nagy sikerrel mutatta be a Fővárosi Operettszínház a bohózatából Fényes Szabolcs és Szenes Iván által írt, Nyitott ablak című zenés darabot.

Nóti Károly, akit a politika egyáltalán nem érdekelt, "csak" szórakoztatni és nevettetni akart, 1954. május 28-án halt meg. Szülővárosában, Tasnádon 1999-ben emléktáblát avattak tiszteletére.