Ősi falu a homokbányában

2009. október 7. 17:23 MTI

Herendi Orsolya, a feltárást vezető régész szerdán elmondta, hogy egy homokbánya bővítése kapcsán augusztusban indult megelőző ásatás során eddig több szarvasmarha, egy fiatal sertés és egy kutya csontvázára bukkantak. A szarvasmarhák már 4,5-5 ezer évvel ezelőtt is - amikor a feltárt települést lakhatták - komoly értéket képviselhettek, ezért valószínű, hogy valamilyen vallási rítus keretében temethették el az állatokat az épületek közelében. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyik csontváz mellett egy szépen díszített agyagedényre bukkantak.



Az itt lakó, földműveléssel és állattartással foglalkozó emberek nemcsak néhány állatot temettek el a településen belül, sírokat is találtak az ásatás során. Az egyik páros sírban két női csontváz volt zsugorított alvó pozícióban, egy másikban pedig egy fiatal gyerek csontváza, melyet egy nagyobb edénybe helyezve temettek el. A sírok annak ellenére az épületek között voltak, hogy ekkoriban már a temetők és a települések elkülönültek.

A Nagysziget névre hallgató terület a neolitikumtól egészen a középkorig lakott volt, mivel a napjainkban bányaként hasznosított homokdomb kiemelkedett a Tisza és a Maros közötti mocsárból. A 6600 négyzetméteres területen félig földbe mélyesztett épületek, tároló- és, agyagkitermelő-gödrök, valamint kutak nyomait találták meg.



A régészet feltárás során természettudományos módszerekkel is vizsgálják az egykori település nyomait. A szakemberek földmintákat vettek, a bennük talált virágporszemek segítségével igyekeznek rekonstruálni a falu környezetét, az ásatás során szinte teljes épségben előkerült őrlőkövön talált gabonamaradványok segítségével pedig azt határozzák meg, milyen növényeket termesztettek az itt élők.