Fikció és propaganda az ókorban
2008. május 26. 08:00
Egy szegedi konferencia résztvevői a témát a görög és római irodalom, az ókori filozófia, az ókortörténet és orientalisztika, valamint a régészet és művelődéstörténet területén járták körül.
<
Az istenként való ábrázolásokat tudatosan használták a propagandára a rómaiak az i.e. 1. századtól, röviddel később pedig a görögök is. A pénz mellett népszerű volt a köztéri szobrokkal való manipulálás is: az alkotásokon egy-egy császárt isteni tulajdonságokkal ábrázoltak.
Ilyen például Augustus római császár Prima Portánál megtalált szobra is, amely páncélban, de mezítláb ábrázolja. Ez pedig arra utal, hogy isteni származású, őket szokták ugyanis lábbeli nélkül mintázni. Páncélzatán olyan ábrázolások vannak, melyek győzelmeire utalnak, valamint arra, hogy a Római Birodalom már az egész ismert világot magában foglalja. A szobor révén Augustus a legnagyobb hősként jelenik meg, de mégsem harcosként, hanem atyai kéztartásával békítőként mutatkozik. Hihetetlen sok üzenetet hordoztak tehát az alkotások, az emberek pedig pontosan le tudták azokat olvasni - tette hozzá a szakember.
A vasárnap zárult rendezvénysorozat az egyetem Tanulmányi és Információs Központjában, a szekciók programja pedig a Magyar Tudományos Akadémia Dóm téri épületében zajlott Szegeden.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
