Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mozikban a Tudor marketing győzelme

2007. november 22. 12:00

Csütörtöktől a magyar mozikban is látható az I. Erzsébet angol királynő életéről készített Elizabeth folytatása, az Aranykor. Az igen színesre, ám kevésbé hitelesre sikerült alkotás nem tudott túllépni saját árnyékán.

<

A látványtervezők győzelme a cselekmény felett

Shekhar Kapur indiai rendező tíz évvel ezelőtt készítette el nagy sikerű alkotását Erzsébet angol királynő hatalomra jutásáról, a katolikusok és protestánsok közti politikai cselszövések és ármányok világáról. A sötétre és igen hidegre sikerült alkotás - bármennyire is hiányoznak belőle a hiteles elemek - a székbe szögezte a nézőt, és lenyűgözően vázolta fel a mai napig az egyik legnagyobb angol uralkodó fiatalkorát.

Most eljött a folytatás ideje, és Kapur a királynő fénykorát (az 1585 és 1588 közötti eseményeket), Stuart Mária kivégzését és a Nagy Armada felett alkotott győzelmet filmesítette meg. Felemás módon sikerült ennek megvalósítása: az előző opusszal szemben a forma legyőzte a tartalmat, a csodálatos vásznak, bársonyok és enteriőrök vontatott és sekélyes történet kellékei csupán.

A film ugyanis még elődjénél is messzebb került az árnyalt, hiteles valóságábrázolástól, amit már a bevezető igen sarkosra sikerült feliratai is megelőlegeznek. A történet és az elkerülhetetlen cselszövések a későbbi korok romantikus lelkületű szépíróinak fantáziájába illően érzékeltetik Stuart Mária tragédiáját, Sir Walter Raleigh színre lépését, vagy épp az Escorialba visszahúzódó, a filmvásznon luciferi jelleget öltő II. Fülöp világát, illetve az Armada lélegzetelállító behajózását.

Mindezen felülemelkedve persze még mindig az a helyzet, hogy a film mitikus mondanivalója túl messze került a valóságtól, mintha csak a forgatókönyvírók az Erzsébet uralkodásának végére kialakult politikai marketing-szólamokból dolgoztak volna. Kapcsolódó cikkünk Hollywood és a történeti hitelesség viszonyáról.

Már a film címe is árulkodó lehet, hiszen az 1558 novembere és 1603 márciusa között az angol trónon ülő királynő tevékenységével kapcsolatban az "Aranykor" kifejezés a brit történelem egyik leghíresebb mítosza. Magát a kifejezést éppen Erzsébet uralma végén kapták fel: 1601 novemberében a királynő az Alsóház tagjai előtt tartotta meg - az angolul Golden Speech-nek ismert - búcsúbeszédét, amelyben főként saját magát méltatta. Uralkodása mégis kiemelkedő, hiszen a korábbi évtizedek vérengzéseit prosperitás és nyugalom követte, amelyet azonban a szólás- és vallásszabadság korlátozásával, diktatórikus hatalomgyakorlással ért el.

A beszéd is azt tükrözi, amit a királynő egész élete: Erzsébet ugyanis hatalomra jutásától kezdve ügyelt arra, hogy milyen képet alakít ki másokban. Nyilvános megszólalásait gondosan megírták, megszerkesztették, majd jelentették meg és terjesztették igen széles körben. A királynő ugyanilyen gondosan felügyelte, hogy ki, mit és hogyan nyilatkozik róla, és a negatív véleménnyel fellépőket hamar elhallgattatták. Derek Wilson angol történész szerint Elizabeth udvara a modern politikai PR előfutára volt, mert maximálisan kiaknázott minden lehetőséget, ami sikeres uralkodásából következett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Mozikban a Tudor marketing győzelme

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra