Bocsánatot kértek a kitelepített németektől
2007. november 19. 08:00
<
Szabadulás a kollektív felelősség eszméjétől
Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója is azt hangoztatta: a németek kitelepítéséről beszélni kell, mert tanulságainak levonása nélkül "nem tudunk megszabadulni a kollektív felelősség eszméjétől". A történész arra is figyelmeztetett, hogy a kirekesztések különböző formái nem csak a diktatúrákban, de a demokráciákban is megjelenhetnek. Mint rámutatott, a demokratikus rendszer önmagában nem szünteti meg a "kirekesztések bennünk élő hajlamát", és annak hagyományait.
Konrád György író előadásában az előítéletekkel kapcsolatban arról beszélt: "kollektív bizalmat" kellene megelőlegezni egymásnak. A konferencián részt vett a német politikai közélet több képviselője, köztük Norbert Lammert, a Bundestag elnöke és több német tartományi vezető is.
A magyarországi németek elűzetése 1946 januárjától 1948 szeptemberéig tartott, a Tildy Zoltán vezette kormány 1945 decemberében rendeletben határozott a német lakosság egy részének kitelepítéséről. A kitelepítés ellen tiltakozott, illetve felemelte szavát mások mellett Bibó István, Mindszenty hercegprímás, illetve a Szociáldemokrata Párt.
A rendelet szerint Németországba köteles volt áttelepülni az a magyar állampolgár, aki a legutolsó, 1941-es népszámláláskor német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát. A kitelepítendők vagyonát már a rendelet hatálybalépésének napjától zárolták. Az említett időszakban 180- 200 ezer németet telepítettek ki. Az 1949-es népszámlálásnál már csak 23 ezren vallották magukat németnek.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
