Rabszolgakereskedőt énekelt meg a Beatles
2007. október 18. 12:00
Nemrég nyitotta meg kapuit az atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelemmel foglalkozó múzeum Liverpoolban. A kiállítás bemutatja, hogy a város miként gazdagodott meg az ember-kereskedelem révén.
A múzeum megnyitása az utolsó fejezete annak a folyamatnak, amelyben Liverpool igyekezett szembenézni a múltjával. 1999-ben a városi tanács hivatalosan bocsánatot kért a rabszolga-kereskedelemben játszott szerepe miatt, egyidejűleg megbízást adott a `Megbékélés` című szobrok megalkotására. A szobrokat az idén avatják fel a virginiai Richmondban és a nyugat-afrikai partoknál fekvő Beninben, ahol egykor megálltak a Liverpoolba tartó rabszolgaszállító hajók. Ezek a hajók többmillió rabszolgát szállítottak Nyugat-Afrikából az amerikai ültetvényekre, miközben cukrot, dohányt és rumot vittek Angliába.
A Nemzetközi Rabszolgaság Múzeuma a transzatlanti rabszolga-kereskedelem bemutatását tűzte ki célul, de a tárlat a rabszolgák függetlenségért folytatott küzdelmét is előtérbe helyezi. "Nem akarjuk, hogy az emberek csak a passzív oldalt ismerjék meg. A rabszolgaságba taszított afrikaiak ellenállását is be akarjuk mutatni" - mondta Richard Benjamin, a múzeum igazgatója. A múzeum nem lesz "semleges", mivel a "vakhit, a meg nem értés és a rasszizmus ellen hozták létre. Ez a múzeum legfontosabb célja."
A bejáratnál Woodrow Wilson, volt amerikai elnök mondása olvasható: "A szabadság története az ellenállás története." A múzeum egyes termei az afrikai népek történelmével foglalkoznak, magasztalva azok kulturális hatásait és eredményeit. Nagy hangsúlyt fektetnek az afrikaiak rabszolgaság elleni és saját szabadságukért vívott küzdelmére.
A"Köztes út: halálos utazás" című teremben képekkel és hangokkal mutatják be a rabszolgaszállító hajókon uralkodó viszonyokat. A múzeum kiállítja az abolicionista mozgalom azon tárgyait, amelyeket árverésre bocsátottak, hogy pénzt gyűjtsenek a rabszolgaság eltörlését követelő kampányukra. A gyűjtemény naplókat, számlákat és más, rabszolga-kereskedelemmel kapcsolatos iratokat is tartalmaz.
Az örökségről szóló utolsó teremben két különböző nézőpont érvényesül. Pozitív utóhatásként láthatók a színes afrikai ruhák és eszközök, míg a rasszizmus és a diszkriminációt egy Ku-Klux-Klán jelmez jelképezi, amely arra figyelmezteti a látogatókat, hogy a megkülönböztetés és a brutalitás elleni küzdelem még nem ért véget.