Szász újratemetés
2002. augusztus 8. 00:42
670 szász csontváz újratemetésén fáradozik Chris Boulton, a Cambridge-i Szent András templom tiszteletese
670 szász csontváz újratemetésén fáradozik Chris Boulton, a Cambridge-i Szent András templom tiszteletese. Reményei szerint a gyülekezet csontvázanként átlagosan 10 fontért fogadhatja be a szászokat, hogy végre keresztény végtisztesség szerint legyenek eltemetve.
Az ősi temetkezőhely a mostani templom közelében 1300 éves is lehet. A csontok kelet-nyugati irányú elhelyezkedése, valamint hogy értéktárgyak nélkül temették őket, azt sugallja, hogy keresztényekről van szó. A csontvázak újratemetéséhez több mint ötezer font szükséges a Szent András templom elkülönített környezetében, ahol az elképzelések szerint egy 8. századból származó keresztet állítanak majd az új nyugvóhelyre.
Az Angliát elárasztó germán népek az 5. századtól kezdve foglalták el és telepedtek le Anglia területén. Csoportjaik, a szász, angol és jütt népcsoportok történetét Bede Venerabilis dolgozta fel elsőként. Álláspontja szerint a szászok - akik valószínűleg keveredtek az angolokkal - észak-német területekről érkeztek, és Bede szerint eredetileg Essex, Sussex és Wessex környékén telepedtek meg. Bede 731-ben fejezte be az angol nép egyháztörténetéről szóló művét, melyben az angolok megkeresztelkedésének történetét dolgozta fel négy kötetben.
Bede Venerabilis (Monkton, 672/673 -Jarrow, Northumberland, 735. május 26.) Bede (Beda) Venerabilis [lat. 'tiszteletreméltó'] angol bencés szerzetes, a korai középkor legjelentősebb tudósa. Szinte egész felnőtt életét mint Jarrow kolostori iskolájának vezetője töltötte. Grammatikai, verstani és naptárszámítási-csillagászati kézikönyveit, valamint a Plinius hatását tükröző De natura rerum (A dolgok természetéről) című kozmológiai traktátusát századokon át használták a középkor iskoláiban. A Szentíráson és az egyházatyákon kívül alaposan ismerte a klasszikus szerzőket. Jelentősége, hogy műveiben összegyűjtötte és továbbörökítette a korábbi századok iskolai ismeretanyagát. Angol egyháztörténete (Historia ecclesiastica gentis Anglorum, 731) az ír-angol kolostori kultúra csúcspontja. |