Irak megszállásához hasonlították az egyiptomi kincsek elvitelét
2007. október 10. 12:00
<
Szellemi embargóval fenyegetnek
Hawass, aki 2002 óta már mintegy 4000 leletet visszaszerzett, eközben a British Múzeumot is megkérte, hogy adja kölcsön a rosette-i követ Egyiptomnak. A hieroglifák megfejtésében is segítő követ 1799-ben találták meg Egyiptomban, és ma `III. György ajándékaként` Londonban látható. A British Múzeum most vizsgálja az egyiptomi kérést.|
Zahi Hawass |
Hawass még azzal is megfenyegette a múzeumokat, hogy "kulturális embargóval" sújtja azokat az intézményeket, amelyek visszautasítják Egyiptom kérését: például az adott múzeum munkatársai nem dolgozhatnak Egyiptomban, és az ország nem ad kölcsön nekik egyetlen művet sem.
Néhány szakértő persze megkérdőjelezi Egyiptom követelésének jogosságát az 1983 előtt talált leletekre vonatkozóan. Az egyiptomi kormány ugyanis ebben az évben hozott olyan törvényt, miszerint minden lelet az állam tulajdonát képezi. "A rosette-i kő visszakövetelésének nincs semmi jogi alapja, mert évszázadokkal ezelőtt került ki Egyiptomból. Nofertiti esetében talán van némi alap" - állítja Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem régészprofesszora.
Egyiptom kérése mögött azonban valójában az a projekt áll, amelynek céljaként szeretnék megtölteni Egyiptom 19 újonnan épített múzeumát, amelyek közül a legnagyobb, a Nagy Egyiptomi Múzeum 2012-ben nyílik meg. Nofertiti és a rosette-i kő megszerzése azonban rengeteg időt és pénzt fog felemészteni. Példa erre Olaszország, amely két évig lobbizott, mire visszakapták az illegálisan elvitt műalkotásokat a Los Angeles-i Getty Múzeumtól, Görögország pedig már 21 éve próbálja visszaszerezni az Elgin-márványokat a londoni British Múzeumtól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
