Dakota sziklából faragták az amerikai elnökszobrokat
2007. október 5. 08:00
A tömör gránitból a hegyoldalban kivésett monumentális emlékmű az Egyesült Államok egyik legismertebb nemzeti jelképévé nőtte ki magát.
<
Calvin Coolidge elnök és a kongresszus 1925. március 3-án adta áldását a tervre, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy az "alapító atya" Washington mellett két republikánus és egy demokrata párti politikus legyen kőbe vésve. A munkálatok 1927. október 4-én indultak és majdnem tizenöt évig, 1941. október 31-ig tartottak. A 400 kőfaragó 450 ezer tonna gránitot távolított el dinamittal és vésővel - említésre méltó, hogy ezalatt senki nem halt meg és nagyobb baleset sem történt.
Elsőként 1934-ben Washington feje készült el, őt követte 1936-ban Jefferson, 1937-ben Lincoln és 1939-ben Roosevelt. A faragott fejek mögötti szurdokban egy kriptát vájtak, melyben a Függetlenségi Nyilatkozatot, az amerikai alkotmányt, a négy elnök és Bolgrum életrajzát, valamint az Egyesült Államok történetét feldolgozó kötetet helyeztek el. A felavatást Borglum már nem érte meg, 1941 márciusában meghalt. Művét fia folytatta, hiszen az elnököket eredetileg derékig akarták kifaragni, azonban a kiürült kassza és a támogatások elapadása miatt fel kellett hagyni a munkálatokkal. A vállalkozás így is majdnem egymillió dollárt, akkoriban hatalmas összeget emésztett fel. Az évente több mint kétmillió látogató kényelmét biztosító infrastruktúrát 1998-ban adták át.
Az idők során többször felmerült, hogy az elnökök sorát újabb fejekkel egészítsék ki. Legutóbb a Ronald Reagan arcélének megörökítésére irányuló javaslatot utasította el a Nemzeti Parkszolgálat "A fal megtelt" indoklással. Valójában hely még akadna, de szakértők szerint az újabb vésések nagyon megviselnék a kőzetet. Az ötvenes években Franklin D. Rooseveltnek, a hatvanas évtizedben John F. Kennedynek követeltek helyet a rushmore-i sziklán, de a Nemzeti Parkszolgálat akkor sem engedett szakmai (jelen esetben kőzettani) megfontolásból.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
