Atommeghajtás a víz alatt
2007. augusztus 9. 15:00
Amerika több mint három-négy éves időbeli és vitathatatlan technikai előnyét leküzdve 1957. augusztus 9-én - fél évszázaddal ezelőtt - vízre bocsátották a szovjet haditengerészet első atomhajtóműves tengeralattjáróját.
<
Titkolózva tervezték meg
Az Egyesült Államok flottaerői már 1954 szeptemberében átvehették a Nautilust, a világ első atom-tengeralattjáróját, majd 1955 novemberében a világ első rakétás cirkálóját, a Bostont, 1958 nyarán pedig a Nautilus már kétszer is áthajózott az Északi Sarkvidék jege alatt. Az 1954-ben szolgálatba állított Nautilus atomhajtóműve annak idején 28 millió dollárba került, ez a hajó teljes árának 31 százalékát tette ki. A 600 köbméter térfogatú reaktor a hajótörzset 12 méter hosszban foglalta el. A hajócsavarok összteljesítménye 15 ezer LE volt.|
A USS Nautilus ma |
A naponta csak grammnyi hasadóanyagot fogyasztó atomhajtómű a tengeralattjárók hatótávolságát néhány tízezer kilométerről több százezer kilométerre növelte. A kikötőktől való függetlenségük hatalmas mértékben megnőtt, bár gond lett persze a sugárzás elleni védelem problémájának megbízható megoldása, katasztrófa esetén a tenger radioaktív szennyeződésének veszélye és természetesen a kivitelezés óriási költsége.
A múlt század 50-es éveinek derekán Moszkva számára az időtényező szerepe meghatározó volt, az Egyesült Államok fölénye az atomenergetika és annak katonai hasznosítása vonalán komolyan aggasztotta a szovjet vezetést. A szovjet atomprogram fő "érdeklődési területe" lett a nagyhatalmú állambiztonsági miniszternek, Lavrentyij Berijának, ami komoly lélektani hatást gyakorolt a közreműködőkre.
|
Az egyik korai prototípus   |
Támogasd a 
szerkesztőségét!
