Kiállítják Magyarország első nyomtatott térképét
2007. július 25. 09:00
Magyarország első nyomtatott térképét, a Tabula Hungariae-t, avagy Lázár térképét állítják ki augusztus 17-20-a között az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nemzeti ereklyéket bemutató kiállítóterében.
<
Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek mellett, a királyi kancellárián dolgozott egy bizonyos Lázár nevű secretarius, s az ő nevéhez fűződik a térkép kézirata. "Lázárról szinte semmit sem tudunk, mindenesetre művelt személy lehetett. A térkép névanyaga magyar származású alkotóra utal" - mutat rá az OSZK közleménye. A Petrus Apianus ingolstadti nyomdájában metszett és sokszorosított térképet 1528-ban adták ki Johannes Cuspinianus német tudós és diplomata költségén, Georg Tanstetter, a bécsi egyetem tanárának közreműködésével.
A térképet évszázadokon keresztül csak leírásokból ismerték a kutatók és az érdeklődők, míg 1880-ban az ismeretlenség homályából váratlanul elő nem bukkant. A híres bibliofil, gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, és más ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe.
A Tabula Hungariae-t, amely a 16. század elejére kialakult és a 150 éves török uralom alatt részben elpusztult magyarországi településszerkezetet mutatja be, fekete színnel nyomták, és kézzel festették ki a készítő utasítása alapján. Eltérő színnel jelölték például a keresztények, illetve a törökök uralta területeket. A domborzati jelzések fametszéssel, a feliratok pedig ólomlapocskákkal készültek.
A Tabula Hungariae néven ismert Lázár-féle térképet az UNESCO Világemlékezet Bizottsága 2007. június 19-én vette fel 38 mű társaságában a világszervezet exkluzív listájára, a Memory of the World, vagyis a világemlékezet remekművei közé. Az 1997-ben létrehozott jegyzékben csak 158 kivételes jelentőségű remekmű található. A Tabula Hungariae felvétele előtt a listán egyedül Mátyás király világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana képviselte Magyarországot.
Az eredeti Lázár-térkép és a köré épített kiállítás 2007. augusztus 17. és 20. között, a Mesterségek Ünnepe alatt tekinthető meg az Országos Széchényi Könyvtárban. Az OSZK tavaly júliusban avatta fel a nemzeti ereklyék bemutatására szolgáló kiállítóteret, azzal a céllal, hogy a könyvtárban található kincseket az érdeklődők eredeti alakjukban láthassák. A tárlaton elsőként Mátyás király könyvtárának egyik leggazdagabban díszített kódexe, a Philostratus-corvina volt látható. Ezt követte az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum bemutatása, majd a Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc Himnusz című művét a középpontba állító kiállítás.
Legutóbb a Festetics-kódexet láthatták az érdeklődők a Budavári Palota "F" épületében kialakított zárt tárlóban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
