Mészárlásokhoz vezetett a japán expanzió
2007. július 6. 17:00
<
23 millió áldozatot követelt
Az újra fellángolt harcokban a támadók július végére elfoglalták Pekinget és Tiencsint, így a kínaiak a fővárost Csungkingba helyezték át. A kínai kormány a nyugati partvidék nagy részének feladására kényszerült, de a nemzeti összefogás meghiúsította a teljes megszállást. A japán katonai akciók több helyütt véres mészárlásokba torkolltak, Nankingban egyes becslések szerint 300 ezren lelték halálukat. A japán légi támadások szinte valamennyi kínai nagyvárost elérték, milliók váltak otthontalanná. Sokan azzal vádolták a japánokat, hogy különböző járványokat és betegségeket (pestis, himlő) terjesztettek el szándékosan Kínában.
Kína, bár reménykedett a Nemzetek Ligájának segítségében, 1941-ig nem kapott támogatást a nemzetközi közösségtől, egyedül némi szovjet katonai segítségre számíthatott. Az 1941 decemberi Pearl Harbor-i japán támadás, a második világháború csendes-óceáni kezdete után aztán az Egyesült Államok Indiából kiinduló légihídon támogatta a megszálló japánokat gyengítő partizán akciókat, s idővel brit katonai segítség is érkezett.
A hosszú éveken át húzódó háború kínai részről mintegy 21 millió, japán részről közel kétmillió halottat követelt. A háború a mai napig hatással van a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokra, Peking és Tokió között az új évezredben is kínos kérdést és állandó feszültségforrást jelentenek a hetven évvel ezelőtt történtek.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
