Megtalálták Lucullus római kertjeit
2007. május 18. 11:00
2000 év után bukkantak rá az ókori Róma egyik igazi csodájára, a korábbi hadvezér Lucius Licinius Lucullus híres kertjére.
A római Spanyol lépcsõ tetejéhez futó utcában álló Biblioteca Hertziana közelében végzett felújítások során a földfelszín alatt 9 méterrel mozaikokra bukkantak. Lucullus hatalmas teraszos kertjai eredetileg a római Spanyol lépcső helyén álltak. A most feltárt 1. századi leletek mesterséges forrással is ellátott nymphaeumot (nimfa szentély, emlékhely vagy templom) díszíthették: az egyik egy kövér, delfinen lovagló cupidót ábrázol, míg a másik egy zöld és arany farkasfejet. A könyvtár körüli ásatások egy márvány Vénusz-fejet is felszínre hoztak, amely a nymphaeumot díszítő szobrok egyikéhez tartozhatott.
|
A klasszikus római kertek rekonstrukciója Pompejiben |
A politikától meghasonlott Lucullus a Pompeius-szal vívott választási küzdelem után vonult vissza a közügyektől, miután Pompeius elvette tőle a Kelet meghódításának dicsőségét. A luxusnak és élvezeteknek áldozva villája körül hatalmas, perzsa és mezopotámiai mintára tervezett kerteket építtetett. Az egykori politikus Rómán kívül Tusculumban és a Nápolyi-öbölben is emeltetett luxusvillákat, pavilonokkal felszerelt kerteket és fürdőket. Egyesek szerint a cseresznyét és a barackot is ő honosította meg nyugaton.
Lucullus halála után római kertjeit Valerius Asiaticus konzul vette meg, majd azok később Messalinára, Claudius császár feleségére szálltak, aki a konzult öngyilkosság elkövetésére kényszerítette. Amikor azonban fordult a kocka, őt a szeretett kertekben végezték ki a férje elleni összesküvés miatt. A császárkor további részében Lucullus egykori kertjeit a mindenkori uralkodó kezelte.
A Róma északi részében fekvő Mons Pincius környékén óriási terjedelmű parkok húzódtak végig: itt volt többek között Lucullus híres kertje. Híres volt még Hortensus nagy kertje Laurentumban, melyben állítólag ötven holdnyi vadaskert is volt. A Quirinalis és Pincius közötti völgyben volt Sallustius római történetíró kertje, amely később ugyancsak a császári család birtokába jutott. Az Esquilinuson terült el Maecenas parkja, ahol a díszes Turris Maecenatiana palotából lehetett gyönyörködni a panorámában.
A műkertek berendezésének titkait Plinius örökítette meg, illetve Columella egy külön könyvet, a De cultu hortorumot szentelte a témának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
