Hírszerzési kudarc vezetett a falklandi háborúhoz
2007. április 4. 12:30
<
Hírszerzési fiaskó
Londoni elemzők mindazonáltal sokszor felvetik, hogy az akkor 1200 lakosú szigetcsoport visszavívásáért arányos ár volt-e több mint ezer katona feláldozása. A falklandiak azonban - akik ma már háromezren vannak - kérlelhetetlenül ragaszkodnak a brit anyaországhoz. Mi sem jellemzi ezt a ragaszkodást jobban, mint az, hogy amikor a Galtieri-rezsim bukása utáni polgári argentin kormány fejenként 1 millió dollárt kínált a szigetlakóknak brit állampolgárságuk feladásáért, senki még csak megfontolni sem volt hajlandó a javaslatot.
Emlékmű a szigeten |
Nyomós érv Londonban a Falkland-szigetek megtartása mellett az is, hogy a 90-es évek végén elvégzett geológiai vizsgálatok komoly mennyiségű, potenciálisan kitermelhető nyersolajkincset mutattak ki a szigetcsoport északi részének tengeri talapzatában. Igaz, hogy ebből eddig egy csepp sem jött fel kereskedelmi hasznosításra, ugyanakkor a felduzzasztott brit helyőrség fenntartása évi 100 millió fontjába kerül a londoni kincstárnak.
A negyedszázados évfordulóra emlékeztek |
A veterán politikus az évforduló előestéjén a The Daily Telegraph című londoni konzervatív lapnak felfedte: annak idején egyértelműen olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek szerint a Galtieri-rezsim nem készül katonai akcióra. Lord Carrington ebből azt a következtetést vonja le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni politikai döntéseket, márpedig "(Tony) Blair (brit kormányfő) éppen ezt a hibát követte el az Irakról rendelkezésre álló hírszerzési adatokkal".
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Kertész Róbert, London)