Primitív szentképeken másolják az ibériai barokk mesterét
2007. április 3. 15:30
Háromszázhuszonöt éve, 1682. április 3-án halt meg Sevillában Bartolomé Esteban Murillo spanyol festő, az ibériai barokk egyik legismertebb mestere.
<
Németalföldi mesterektől tanult
Murillo 1618. január 1-jén született Sevillában, borbély apja tizennegyedik gyermekeként. Korán árvaságra jutott, szinte gyerekként került Juan del Castillo műhelyébe, ahol vásári képeket, oltárterítőket készítettek. Murillo hírnevét a szeplőtelen Szüzet ábrázoló képei alapozták meg, az ájtatos témák iránt a spanyol gyarmatokon nagy érdeklődés volt akkoriban.
Önarcképe |
Az itáliai manierizmus és a flamand realizmus nyomai Raffaello, Correggio, Rubens és Van Dyck festményei nyomán jelentek meg vásznain, miként Velázquez és Zurbarán naturalizmusa is kimutatható művészetében. Hazatérte után Murillo benősült egy gazdag sevillai családba, s ezután már egész életét szülővárosában töltötte. Korábbi ábrázolásmódjától eltávolodott, stílusa megérett, műtermét a város előkelőségei látogatták.
Tevékenységét három korszakra osztják: 1645-46-ban festette a sevillai ferences barátok számára Szent Ferenc és más szentek életének 11 jelenetét - e megbízást azért kapta, mert ő volt a legolcsóbb. 1650-ben készült Utolsó vacsorája a sevillai Stanta Maria la Blanco templom számára - e képeinek stílusát "friónak", fagyosnak nevezik. Kissé szentimentális, álmodozó szépséggel telített kompozíciók, bájos típusok, könnyed, kellemes színek jellemzik "calido" azaz meleg második periódusát. Harmadik korszakát 1660-tól, Velázquez halálától számolják, ezt "vaporoso", elködlő jelzővel illetik.
1663-64-ben az ágoston rendiek templomának főoltárát, majd a kapucinusok kolostortemplomának oltárait festette. 1667-68 közt készítette a sevillai katedrális falképeit Szent Antalról és Szent Izidorról. Ekkori legjelesebb munkája a sevillai Könyörületesség Kórházának művészi kialakítása - a homlokzati csempedíszítést is ő tervezte. Itteni 11 képe közül a leghíresebbek a a Tékozló fiú, a (magyarországi) Szent Erzsébet ótvarosakat gyógyít s a Mózes - ezeket Ceán Bermudez műkritikus, Goya barátja minden művészetek csúcspontjaként értékelte.