A felvilágosodás nemesi-nemzeti mozgalmának kiemelkedő alakja Szolnokon látta meg a napvilágot. 1781-ben szentelték pappá, pesti hitszónok volt 1784-től, 1786-ban tábori káplán lett. Lefordította a francia Millot szabadelvű eszméket hirdető világtörténetét és elsőként ültette át magyarra a Marseillaise-t. A Martinovics-mozgalom egyik vezetője volt, emiatt halálra ítélték, s végül is 9 évig raboskodott. Nyelvészként elsősorban a helyesírás, a nyelvhasonulás és a nyelvjárások problémájával foglalkozott. Érdeme volt a népnyelv vizsgálata és értékelése. Zenei értekezéseket is írt, s kezdeményezése nyomán bontakozott ki a magyar műdalirodalom. Tassót és Voltaire-t fordított, s magyar nyelvű kantiánus filozófiai szótárt szerkesztett. Budán érte a halál.