A gyémántbányászat mogulja robbantotta ki a búr háborút
2007. március 27. 15:30
<
Aki király akart lenni
Annál nagyobb sikerrel járt viszont az északi irányú terjeszkedésben. Nagy álma volt a már említett Fokváros-Kairó vasút, amelynek révén - legalábbis az ő felfogása szerint - a britek `civilizálhatnák` a fekete kontinenst. Vetélytársakban nem volt hiány: Afrika felfedezetlen és gazdag vidékeire németek, belgák és portugálok is pályáztak, miként a búrok is terjeszkedtek.
Gúnyrajz a gyarmatok uráról: a Rhodes-oszi kolosszus |
Rhodes az egyezmény kiaknázására létrehozta a Dél-afrikai Brit Társulatot, amelynek Viktória királynő királyi kartában biztosított kiváltságokat. Az okirat a társaság ténykedésében nem határozott meg északi határt, így szó szerint is tág tere nyílt a cselekvésre. A Rhodes által személyesen vezetett több ezer fős magánhadsereg elfoglalta az egymással vetélkedő masonák és matabelék földjét, s megalapította az akkori brit kormányfőről elnevezett Salisburyt. A meghódított területeken - amelyet az alapító tiszteletére Rhodesiának nevezték el -, saját törvényeiket és saját kormányzatukat vezették be, a fellázadt törzseket kegyetlenül leverték. (Rhodesia északi része ma Zambia, a déli Zimbabwe néven ismert.)
1895-ös kormányfői bukása után élete hátralévő részét gyarmata ügyinek szentelte. A búr háborúban több alkalommal is megvédte Kimberleyt, de a háború végét már nem érte meg. A mindig is törékeny egészségű Rhodes Fokvárosban halt meg 1902. március 26-án egy szívroham következtében. Holttestét végakaratához hűen Rhodesiában, a fenséges kilátást nyújtó Matopo hegyen temették el. Több millió fontos vagyonát szinte teljes egészében jótékony célokra hagyta, ezek közül a legnevezetesebb az oxfordi ösztöndíj, amelynek kedvezményezettje volt Bill Clinton amerikai elnök is.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)