Hétvégi várkalauz: Szigliget
2007. március 2. 14:00
A Balaton-felvidék egyik legismertebb műemléke a nyaranként a kirándulók tömegei által felkeresett Szigliget vára.
Legkorábbi részei a kettős torony között épített palotaszárny és azt övező kőfalak, melyeket a tatárjárás utáni időszakban emeltetett Favus szentmártoni apát. A kővárat IV. Béla 1262-ben cserével szerezte meg magának. Később a veszprémi püspökség birtokolta, majd gyakran váltakoztak urai, akik családjukkal és szolgaszemélyzetükkel a meredek sziklagerincet koronázó várban laktak.
Az évszázadok alatt fokozatosan bővítették védőműveit, melyek a 16. századra az alacsonyabb fennsíkra is leértek. 1531-ben az éppen I. Ferdinánd király pártján álló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, akinek az őrség vonakodott átadni a várat. Török Bálint parancsára ezért Martonfalvy Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára állított ostromágyúk láttán a megrémült védők gyorsan meghódoltak. Imre deák ezután megerődítette a várat, legjelentősebb védőművét - a félkör alakú ágyúrondellát is - ekkoriban emelték.
| |
|
Turco itáliai hadmérnök 1569-es rajzán |
A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek, a falai között állomásozó könnyűlovas vitézek gyakran összecsaptak a jobbágyfalvakat dúló-fosztogató oszmán portyázókkal. A 16. század közepén a várat birtokló Lengyel családba házasság révén került Magyar Bálint volt a vár parancsnoka, aki a törökök ellen vívott sikeres harcaival nagy hírnévre tett szert.
A 17. században Szigliget már elavult várnak számított, és - mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába - elmaradt a korszerűsítése is. 1630-ból ismert a zsoldlistája, miszerint Lengyel Boldizsár földesúr, egyben várkapitány idejében őrségét összesen 12 huszár, 25 gyalogos hajdú és 1 főnyi pattantyús (tüzér) alkotta. A somogyi partokról a tavon át gyakran átevező ellenséggel szembeni védekezésül emelték a part menti magaslatra az Óvárat, ami a magyar naszádosok bázisát alkotta, akik innen figyelhették az ellenséges hajókat.
Szigliget végzetét villámcsapás okozta a 17. század végén, amely felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, majd a keletkezett tűzben leégtek a várbeli épületek. Az addigra elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgybeli faluban emelt kúriájukba költöztek. Az időjárás viszontagságai a környékbeli lakosság bontásaival párosulva az 1960-as évekre végveszélybe sodorta a maradványokat, mígnem a műemlékért aggódók összefogásával megkezdődött régészeti kutatása és restaurálása. A grandiózus munka napjainkban is folyamatosan zajlik a Szigliget Váralapítvány kezelésében lévő műemlékben.
Megközelítés
Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Látogasson Szigligetre!
szerkesztőségét!
