December 25-én lemondott az államfői posztról az unió utolsó elnöke Mihail Gorbacsov. Ezután, 1991. december 26-án a szovjet szövetségi parlament felsőháza a Köztársasági Tanács utolsó ülésén nyilatkozatban kimondta a Szovjetunió megszűnését és egyben saját feloszlatását is. Szerepét a Független Államok Közössége volt hivatott átvenni. - A megszűnt szuperhatalom területe, felbomlásának idején meghaladta a 22 millió négyzetkilométert, lakossága megközelítette a 300 milliót. A kommunista ország - gyakorlatilag a II. világháború végétől - kelet- és közép-európai országok egész sorát tartotta megszállva - rájuk kényszerítve saját politikai-társadalmi rendszerét. Bukását elsősorban a feszítő belső ellentétek, a rohamosan romló gazdasági helyzet, s a Nyugattal szemben látványosan elvesztett fegyverkezési verseny okozta. - A Szovjetunió hivatalosan 1922. december 30-án alakult meg Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége néven. Az akkori első államfő, azaz a Szovjet Népbiztosok Tanácsának elnöke, Vlagyimir Iljics Lenin volt. Az Unió tagállamainak száma, mintegy 70 éves fennállása alatt, többször változott. Utoljára 15 tagállamból állt, beleértve az 1940-ben bekebelezett három balti államot és az ún. Szovjet-Moldáviát. Az 1917-es polgárháborút túlélt, és a súlyos gazdasági- és politikai válságokon átesett Szovjetunió számára a legnagyobb veszélyt az 1941-es német agresszió okozta. A náci Németország legyőzését követően viszont nemcsak, hogy fennmaradt a kommunista birodalom, hanem világhatalommá, sőt szuperhatalommá is vált. A második világháború után az Egyesült Államok (és a NATO) számára csak a Szovjetunió jelentett igazi versenytársat, mind az űrkutatásban, mindpedig a fegyverkezési versenyben. A SZU bukásával a kommunizmus 70 éves kísérlete ért véget.