Gepidák, germánok és avarok keveredtek Tiszagyendán
2006. november 16. 17:00
Az épülő tiszaroffi víztározó mellett Hajnal Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze vezetésével került sor egy 4-7. századi település feltárására.
<
Tudja Ön, hogy kik voltak és mikor éltek a szarmaták, a gepidák és az avarok? Ha nem, akkor rövid öszeállításunkból minden titokra fény derül! |
Az 5. században jelentős megrázkódtatás érte a tiszagyendai települést: az ásatás tanúsága szerint az akkor álló összes épületet tűz pusztította el. Az így megsemmisült házakból sok csontfésű, szövőszék-nehezék, orsónehezék, és egyéb fémtárgyak kerültek elő, sokszor egész edényekkel együtt. A tűzvész ellenére a település élete nem szűnt meg, a romok eltakarítása után folytatták az itt lakók korábbi életüket, de már az újonnan érkező népelemekkel együtt. A leletek szinte tisztán germán (gepida) jellegűvé válnak. A nőket a vállakon díszes ruhakapcsolótűvel, fibulával összefogott tunikaszerű ruhájukban temették el fésűvel a hajukban, gyöngysorral a nyakukban, övükről lelógó, gyöngyökkel díszített szalagokkal; a férfiakat fémcsatos bőrövvel, fegyverekkel.
A 6. század közepén a Kárpát-medencét elfoglaló új keleti népesség, az avarok beköltözése nem zavarta meg a tiszagyendai gepida település életét: a lakosság egy része továbbra is megmaradt ősei falujában. Eddig szinte kizárólag a Dunántúlról ismertek az avar korban is egy településtömbben megmaradó, csak lassan beolvadó germánság nyomai. A tiszagyendai lelőhely egyértelműen igazolja egy Tisza menti avar kori germán településtömb meglétét. A sírokban a korábbi germán szokások és az avar tárgyak, viselet keveredése figyelhető meg: például egy kisfiút vastőrrel és gepida pecsételt bögrével, ám avar divatnak megfelelő övvel temetettek el. Az avar kori település a 7. század közepén néptelenedett el.