Allistonban látta meg a napvilágot. A torontói egyetem elvégzése után a kanadai London városkában ortopéd sebész, majd torontói egyetem orvosi kutatóintézetének professzora volt. Érdeklődése a cukorbetegség tanulmányozására irányult. Akkor már sejtették, hogy a betegség - amely lassú, de biztos halált okozott - összefügg a hasnyálmirigy működésével. Előtte már felfedezték, hogy a hasnyálmirigyen belül, amely főleg emésztőenzimeket választ ki, apró testecskék vannak, s ezek hormont választanak ki. A hormon a nevét a sziget (insula) szóról kapta, így lett inzulin. Az inzulin kivonása azonban megoldatlan probléma maradt. 1922-ben Charles Besttel - a John MacLeod orvos igazgatósága alatt álló intézetben - ő állította elő az első hatásos hasnyálmirigy-kivonatot, amely megszüntette a cukorbetegség tüneteit. A rá következő évben `az inzulin felfedezéséért` mégis MacLeoddal megosztva kapott orvosi Nobel-díjat. Ő azonban a saját részét megfelezte Besttel. A II. világháborúban - 1941. február 21. - repülőszerencsétlenségben halt meg.