Magyarországon 1935 nyarán indult útjára az agrárifjúsági mozgalom. 1936 januárjában megjelent első lapjuk, a Dolgozó Ifjúság. A katolikus püspöki kar 1936. november 10-i leiratában közölte, hogy a magyar agrárifjúság katolikus legényegyletekbe való szervezésére a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének keretén belül fölállította a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkárságát, Szeged székhellyel. A központ 1939 februárjában Szegedről Budapestre költözött. 1940. november 12-én független lett, és ekkor nevét Katolikus Legényegyletek Országos Testületére változtatta. A KALOT egy évtizeden át működött, ötezer helyi csoportja és félmillió tagja volt, húsz népfőiskolát működtetett, kulturális bemutatókat szervezett és vállalta a paraszti érdekvédelmet. A KALOT 1945-től az Ideiglenes Nemzeti Kormány engedélyével folytatta tevékenységét, de 1946 nyarán egy merénylet ürügyén Rajk László belügyminiszter megkezdte a központ fölszámolását,1946. július 18-27. között 611 helyi szervezetet oszlattak fel. A KALOT 1988-ban újraéledt: november 24-én II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolai Szövetség néven megalakult a KALOT jogutódja. Az 1989-ben Nagykátán a helyi egyesület szervezésében iskolát szerveztek: a KALOT elsősorban a hátrányos helyzetű falusi fiatalok szellemi felemelkedését tűzte ki célul, s ennek jegyében működik a nagykátai egyesület is. 1995-ben a szervezet két részre szakadt. A Katolikus Népfőiskolai Szövetség és a KALOT 95' 2000-ben egyesült és a Fővárosi Bíróság 2000. május 29-én kelt végzésével jogerőre emelkedett a a KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom elnevezés. A mozgalom céljai elérését három dimenzióban végzi: belső építkezés, regionális nyilvánosság országos nyilvánosság. A mozgalomnak 2001-ben huszonhat helyi csoportja működött, tagsága meghaladta az ötszázat, a pártoló tagok száma elérte háromezret.