Az Esztergomot és a felső-magyarországi Párkányt összekötő Duna-hid nevét Mária Valériáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné Budán született gyermekétől kapta. A hidat 1919-ben, a visszavonuló cseh csapatok felrobbantották, s az csak az 1930-as évek végén épült újjá. 1938-ban, amikor a trianoni béke által elcsatolt Felvidék déli, magyarlakta sávja visszakerült Magyarországhoz, a híd már újból állt. Tragikus sorsa a második világháború végén megismétlődött, akkor 1944 decemberében a németek felrobbantották. Ezután 57 éven át - a Duna-hidak közül egyetlenként - romos maradt, bár az 1947-es párizsi békeszerződés alapján a Duna újból határfolyóvá vált, s így az Esztergom és Párkány közötti közvetlen átkelés nemzetközi érdekké vált. 1999 szeptemberében magyar-szlovák kormányközi egyezményt írtak alá a híd helyreállításáról, majd 2000. október 17-én megkezdődött az építkezés. Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel.