Trianon-szindróma a tévében
2006. szeptember 22. 09:30
1920. június 4-én Párizsban, a versailles-i kastély parkjában álló Nagy-Trianon palota dísztermében írta alá a magyar kormányküldöttség az első világháborút lezáró és egyben a történelmi Magyarország megszűnését is jelentő békeszerződést. Egy új dokumentumfilm-sorozat azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mi vezetett, mi vezethetett el idáig? Mi lehetett, mi volt az a 'bűn', amelyre ilyen súlyos 'büntetés' volt a válasz?
A trianoni békeszerződés a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt. A magyar közvéleménynek nem csupán anyagi valójában kellett szembenéznie a háborús vereséggel, a hatalmas emberveszteséggel, a menekültek áradatával, a gazdasági összeomlással, az ország feldarabolásával és az ebből eredő infrastrukturális következményekkel. Az előbbiekhez mérhető szellemi - érzelmi terhet jelentett az idegen megszállással és a békeszerződéssel kapcsolatos megaláztatások és a hozzá vezető utak feldolgozása is.
E hatalmas területvesztés és emberveszteség 'jó' alkalmat kínált a nemzeti önmarcangolásra, a sérelmi politikára, amely óhatatlanul magával hozta a szomszédos országokkal való kapcsolatok romlását, az élőítéletek, majd az egymással szembeni vádaskodás elmélyülését. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar politikai elit az adott mozgástér figyelembe vétele, netán elfogadása helyett, sokszor és szívesen tetszelgett az önsajnálat szerepében. Ez a 'szerep' hálásnak és sikeresnek is bizonyult, s jelentős tömegek támogatására számíthatott, joggal, hiszen a megmaradt országban alig volt olyan család, amelynek hozzátartozója, háza, vagyona, földje, halottja ne maradt volna az utódállamok területén.
Természetesen egy 5 x 20 perces riport-dokumentumfilm keretei nem engedik, nem engedhetik meg a 1920. június 4-éig vezető hosszú út, az igen bonyolult és sokrétű kérdés részletes, minden területre kiterjedő megtárgyalását. A megszólaltatott magyar, francia, román, cseh, osztrák, német, angol és amerikai történészek megpróbálják, ha nem is elfogadtatni, de legalább felvázolni, elmondani és talán megértetni, azt a XX. század elejére 'beérett' folyamatot, amelynek következménye az lett, hogy a soknemzetiségű történelmi Magyarország területén élő kisebbségek saját nemzeti létre, önrendelkezésre törekedtek, s az első adandó alkalommal ki is harcolták maguknak.
TRIANON- SZINDRÓMA I-V.
(m2, szeptember 20-25, 18:00)
Történész-moderátor: Ablonczy Balázs
Operatőr: Varró Gábor
Szerkesztő-rendező: Szakály István
Támogasd a 
szerkesztőségét!
