A XX. század irodalmának egyik kiemelkedő egyénisége, gondolatiságával és költői stílusával az angol széppróza megújítója St. Columb-ban született. Tanulmányait Marlborough-ban és Oxfordban végezte. A II. világháborúban a haditengerészetnél szolgált. Egy ideig színházban, majd tanárként dolgozott. 1962-től idejét teljesen az írásnak szentelte. Első sikerét máig legismertebb és legnépszerűbb regényével, az 1954-ben megjelent A legyek urával aratta. A könyvből világsikerű filmet rendezett Peter Brook. Gyors egymásutánban megjelent regényeinek tárgyát erkölcsi dilemmák alkották: Az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959) és A torony (1964). A realista ábrázolásmódhoz közelebb álló műveit, A piramist és A skorpióistent csaknem egy évtizednyi hallgatás követte, de 1979-ben új regénnyel, a Látható sötétséggel jelentkezett. 1984-ben jelent meg a Papíremberek című regénye, mely az irodalmi körök szatírával és öniróniával ábrázolt környezetrajza. A Nobel-díjat 1983-ban kapta `regényeiért, melyekben mítosz és valóság ábrázolásával fejezi ki az emberi lét feltételeit napjainkban`. Falmouth-ban halt meg 1993. június 19-én.