Az isteni színjátszó: 685 éve halt meg Dante
2006. szeptember 14. 10:15
<
Utazás a másvilág birodalmaiban
Magányos és nélkülözésekkel teli, ám költőileg igen termékeny időszak következett életében. 1304 és 1307 között megírta a Vendégség című verses-prózai filozófiai értekezését, valamint A nép nyelvén való ékesszólásról című nyelvtudományi munkáját, s nekifogott a Színjáték formába öntésének. Amikor 1310-ben VII. Henrik német-római császár seregeink élén Itáliába érkezett, Dante bízott abban, hogy ő lesz Itália megváltója, Firenze felszabadítója, aki új pax romanát teremthet. Henrik 1313-ban bekövetkezett halála véget vetett reményeinek, így Párizsba ment, teológiát tanult, majd 1316-ban visszatért Itáliába, s kezdetben Veronában, majd 1318-tól Ravennában Novello da Polenta herceg udvarában élt.Legszínesebb, legmozgalmasabb része a Pokol, amelyben Dante főként politikai ellenfeleit helyezte el, válogatott kínzásokkal büntetve őket, eszményképeit azonban a boldogabb tartományokkal jutalmazta. A legnehezebb, legelvontabb Paradicsom a beteljesedés, a befejezettség költeménye. Magyarra először Szász Károly ültette át, ám a fordítás csúcsa a Babits Mihály-féle Színjáték lett.
A mű befejezése után nem sokkal Dante maláriában megbetegedett, és 1321. szeptember 14-én (vagy 13-án) Ravennában halt meg. Itt is temették el a "Dante költő sírja" feliratú kápolnában. A firenzeiek több sikertelen kísérletet tettek hamvai megszerzésére után, és ezután fiktív síremléket állítottak neki a Santa Croce templomban.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sarudi Ágnes)