Megszületett Izsó Miklós szobrász
2004. szeptember 13. 12:06
A XIX. századi magyar szobrászat jelentős alakja Disznóshorvátiban született. 1840-1847 között a sárospataki kollégium növendéke volt. Fiatalon részt vett a szabadságharcban, majd a világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett. 1851-1856 között Rimaszombaton kőfaragólegényként ismerkedett a szobrászattal, itt lett Ferenczy István tanítványa. 1856-ban Pestre került, majd fiatal értelmiségiek támogatásának köszönhetően Bécsben, később a müncheni akadémián folytatta művészi tanulmányait. 1860-tól - a magyar szobrászatban elsőként - gyakran foglalkozott népi témákkal. Még Münchenben mintázta egyik legismertebb és akkoriban nagy feltűnést keltett zsánerszobrát, a Búsuló juhászt. 1862-től - ismét itthon - több kortárs közéleti személyiség (Arany János, Egressy Béni) mellszobrát készítette el. A nép életét megörökítő terrakotta szobrai (Arató nő, Ételhordó parasztasszony, Táncoló hajdúk) életművének maradandó darabjai. 1866-1871 között elkészítette - egyetlen saját tervezésű és felállításra is került emlékművét, a Csokonai-emlékművet Debrecenben. Olaszországi útjáról visszatérve 1870-től a Budai Főreáltanoda, majd a Mintarajztanoda tanára volt. Tüdőbaja hirtelen ragadta el az élők sorából 1875. május 29-én. A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.