1913-ban, a Balkán-háborúk után az ókori Makedónia területét Szerbia, Bulgária és Görögország között osztották fel, így került a mai Macedónia Szerbiához, s vált 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé. 1945-ben Macedónia a Jugoszláv Népköztársaság egyik tagköztársasága lett. Az 1980-as évek közepén kezdődött, fegyveres konfliktusoktól sem mentes önállósodási kísérletek, valamint a megindult demokratizálódási folyamat eredményeként 1991. szeptember 8-án népszavazást tartottak, ahol a szavazók 95 százaléka a független, szuverén Macedónia megalakítása mellett foglalt állást. Szeptember 17-én Macedónia elnyerte függetlenségét, november 17-én a parlament elfogadta a köztársaság új alkotmányát. A nemzetközi diplomáciai elismerés azonban váratott magára, mert Görögország - az egyik tartományával való névazonosság miatt - Macedónia területi követelésétől tartva, megakadályozta az új állam felvételét az ENSZ-be. 15 hónapig tartó tárgyalássorozat után, 1993. április 8-án az ország "Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság" néven lett az ENSZ 181. tagállama.