150 éves az esztergomi székesegyház
2006. augusztus 31. 12:30
A Hild József tervei alapján fölépült esztergomi főszékesegyházat 1856. augusztus 31-én adták át Ferenc József magyar király jelenlétében. Liszt Ferenc erre az alkalomra komponálta az Esztergomi misét. Az esztergomi székesegyház a magyarországi klasszicista templomépítészet egyik főműve lett.
A Dunára néző építészeti kihívás
Az első esztergomi templom alapjait 1010-ben I. István király rakatta le, a Szent Adalbertnek szentelt építményt évszázadokig bővítették. 1543-ban azonban a város - a tatárjárásig királyi székhely - török kézre került, a templom a háborúk során súlyosan károsodott, erősen megrongálódott `szép kapuja` 1823-ban omlott össze, amikor egy torony rádőlt.
A 18. században Barkóczy Ferenc érsek készíttette el egy várhegyi templom terveit, ám ebből semmi sem lett. A mai székesegyház építését 1820-ban Rudnay Sándor érsek indította el, aki a tervezést először Ludwig von Remyre, a Bécsi Udvari Építészeti Kancellária vezetőjére bízta, ám végül Kühnel Pál, a kancellária egyik beosztottjának tervét fogadta el. Kühnel hatalmas együttest álmodott a római Szent Péter tér nyomán, tervében a hegyet 8-10 méterrel legyalultatta, a több mint 200 méteres teret a dombtetőn a bazilika kupolás épülete zárta le a csatlakozó palotaszárnyakkal. Oldalra került az érseki palota és a szeminárium, míg alul félkörben a kanonokházak határolták. (Ebből csak a templom, a kanonokházak egy része, és - másutt - a szeminárium valósult meg.)
|
Az 1821-es tervek |
Az érseki széket hét évig nem töltötték be, így az építkezés csak 1839-ben, Kopácsy József érseki kinevezése után folytatódott. Packhot ebben az évben meggyilkolták, helyébe Hild József lépett, aki tehetségét már bizonyította az egri székesegyház építésénél. Esztergomban megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, fokozva az épület vertikális hatását, s elhagyta Packh aprólékos tagozatait, s a szentpétervári Izsák székesegyház mintájára a kupolát nálunk újdonságnak számító vasszerkezettel építette meg. Bár Esztergomban 1847-49 közt sem volt érsek, Hild erélyének köszönhetően a munka nem állt le.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
