A pereszlényi születésű tudós 1929-től szlovákiai magyar falvakban, majd Érsekújvárott tanított. 1941-től a budapest Néprajzi Múzeumban dolgozott, majd 1949-től a balassagyarmati múzeum igazgatója, 1960-tól a Népművelési Intézet igazgatója, végül nyugdíjazásáig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, illetve osztályvezetője volt. Az 1930-as évektől a pozsonyi rádió munkatársaként kezdett népzenét gyűjteni szlovákiai falvakban. Elsősorban ünnepi népszokásokkal, római katolikus vallásos néprajzzal és pásztorművészettel foglalkozott. Az Ipoly és a Garam mente, Zoborvidék és Mátyusföld magyar vidékeit kutatta. Vizsgálta a jeles napok, ünnepek magyar-szlovák vonatkozásait. Tanulmányokat tett közzé a magyarországi szlovákok néprajzáról. A magyar fővárosban hunyt el 1977. szeptember 2-án.