A gyulai törvényszék esküdtbírósági tárgyalásán felmentették az ellenük emelt gyilkossági vád alól Zsilinszky Gábort és öccsét, Zsilinszky Endrét. A per előzménye az volt, hogy a két testvér 1911. május 14-én felkereste Áchim L. András parasztpárti képviselőt és felelősségre vonta egy, az édesapjukra vonatkozó kijelentése miatt. A vita hevében két lövés dördült el, állítólag Zsilinszky Endre lőtt. A képviselő súlyosan megsérült, de orvosi tanácsra sem volt hajlandó kórházba menni, így a kései beavatkozás már nem tudta megmenteni az életét. A bíróság nem látta bizonyítottnak a gyilkosság vádját, s felmentette a vádlottakat. Az ügy főszereplői ezután meglehetősen eltérő életpályát futottak be. Zsilinszky Gábor, a Horthy-rendszer idején a Stádium sajtóvállalat vezérigazgatója, majd a Bauxitipari Vállalat, illetve a Péti Nitrogénművek vezetője volt. Öccse, a később Bajcsy előnevet felvett Endre, a nemzeti függetlenségért kiálló, harcos politikus, 1944-ben a németeket fegyverrel fogadó radikális képviselő, a nyilas terror mártírja lett.