Kiállították a pesti Freudokat
2006. június 27. 11:00
Ferenczi Sándor és a budapesti pszichoanalitikus iskola címmel nyílt meg csütörtökön a Centrális Galéria új kiállítása.
<
A magyarországi pszichoanalízis története
Ferenczi Sándor (1873-1933) - Freud legközelebbi barátja és munkatársa - jelentős mértékben járult hozzá a terápia módszertanának, a pszichoanalízis fogalmi rendszerének kialakításához. Nevéhez fűződik a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület megalapítása. Budapest nagy formátumú analitikusok otthona lett, akik közül többen Ferenczi tanítványai voltak. Közéjük tartozott a később Angliába emigrált Bálint Mihály és Bálint Alice, az Egyesült Államokban letelepedett Margaret Mahler és Benedek Teréz, valamint a pszichoanalitikus antropológia megteremtője, Róheim Géza.
Analízis |
Freud 1918-ban úgy tekintett Budapestre, mint az európai pszichoanalitikus mozgalom lehetséges központjára. Ferenczit a nemzetközi pszichoanalitikai egyesület elnökévé választották, és 1919-ben a világ első pszichoanalitikus professzorává nevezték ki a budapesti egyetemen. A pszichoanalízis először került a hivatalos orvosképzés programjába. A történelmi és politikai változások azonban megtörték e fejlődést: 1920 és 1941-ben több hullámban kényszerültek emigrációba a magyar értelmiség jeles személyiségei, köztük a budapesti pszichoanalitikus iskola tagjai.
A Rákosi korszak kezdetén a Magyar Pszichoanalitikai Egyesület politikai nyomásra feloszlatta magát (1949). A budapesti iskola itthon maradt tagjai azonban kezdetben "underground", majd lassan nyilvánosan is tevékenykedtek, s útjára indítottak egy új pszichoanalitikus nemzedéket. "A kiállítás nem emlékművet állít a magyar pszichoanalízisnek, hanem újra a magunkról való gondolkodás előterébe kívánja állítani azt" - mondta a tárlat megnyitóján Pléh Csaba akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, aki előadásának a "Pesti Freudok" címet adta. Véleménye szerint a magyar szellem egyik legelismertebb hálózatát a pszichoanalítikusok alkotják. Olyan különleges hálózat volt ez, ahol a modern nagyvárosi polgár életmódján keresztül teremtődtek meg kapcsolatok és áthallások a filozófusok, természettudósok, orvosok, festők, írók s költők között.