George Stephenson, a gőzvasút atyja

2006. június 12. 16:00

A vasút születése

Az északkelet-angliai Darlington és Stockton környékének bányatulajdonosai 1822-ben döntöttek úgy, hogy vasutat építenek a szén szállítására. Mivel a gőzmozdony akkoriban nem csak újdonságnak, de drágának, megbízhatatlannak és lassúnak is számított, a jól bevált lóvontatás mellett döntöttek. Stephenson azonban meggyőzte a beruházókat gépe előnyeiről, legsúlyosabb érve az volt, hogy az ő gőzmozdonyai ötvenszer nagyobb teher szállítására képesek. A parlament által nehezen elfogadott törvény (a vitában olyan érvek is elhangzottak, hogy maga az ördög húzza a kocsikat, az eső kioltja majd a lokomotív tüzét, a szikrák felgyújtják a házakat, az utasok eszüket vesztik a tízmérföldes sebességtől) személyek szállítását is lehetővé tette a 14 kilométeres, jelentéktelen szárnyvonalon, ahol a világ első vasúti hídja is megépült. A sínek nyomtávja 4 láb és 8,5 hüvelyk, azaz 1435 mm volt, ez a mai normál nyomtáv.

A vonal hivatalos megnyitására 1825. szeptember 27-én került sor, a kisajátítások ellen tiltakozó földesurak és a vasútban fenyegetést látók megnyugtatására, továbbá a balesetek elkerülése érdekében a vonalon először egy "Periculum privatum utilitas publica" (Az egyén kára a közösség haszna) feliratú zászlót hordozó lovas haladt végig. Stephenson csak ezután fűttette be saját tervezésű Locomotion nevű gőzmozdonyának kazánját, amely 38 kocsiban 600 utast szállított helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel, a teljes vontatási súly 70 tonna volt. A szárazföldi közlekedés történetében most először fordult elő, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. Az utasok többsége nyitott szénszállító kocsiban ült, de az előkelőségeket kísérleti jelleggel egy kezdetleges személyszállító vagonban helyezték el. (A Locomotion 1857-ben ment nyugdíjba és ma is látható Darlington állomáson.)

Stephenson Rocket (Rakéta) elnevezésű gőzmozdonya 1829-ben már 21 kilométeres átlagsebességgel, 34,4 kilométeres csúcssebességgel nyerte meg a rainhilli mozdonyversenyt. Egy évvel később megnyitották a Liverpool-Manchester vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan Amerikában és Európában is gőzerővel kezdtek vasutat építeni, megkezdődött a vasút korszaka. Stephenson 1840-ben vonult nyugdíjba és 1848. augusztus 12-én halt meg. Budapesten is naponta találkozhatunk vele: a Keleti pályaudvar homlokzatáról tekint le négy méter magas szobra.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

előző oldal 2 / 2

A bányászlámpától a gőzhajtásig
A vasút születése

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?