Egy, a Zsilinszky testvérekkel történő vita során Áchim L. András pisztolylövés áldozata lett. Áchim 1906-ban alapította a Magyarországi Független Szocialista Pártot (később: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. 1906-ban lázítás és osztály elleni izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, de 1908-ban felmentették. Baráti kapcsolatban állt Ady Endrével. 1905-ben, majd 1910-ben képviselővé választották. Támogatta az általános, titkos választójogért vívott küzdelmet és kiadta a `Jogot és kenyeret a népnek` jelszót. Állhatatos politikai harca miatt egyre jobban szembekerült az uralkodó osztállyal. Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. Politikai és családi ellentétek miatt a békéscsabai felső társadalmi osztályokban nagy szerepet játszó id. dr. Zsilinszky Endre gimnáziumi tanár és nagybirtokos elleni egyik cikke miatt lakásán keresték fel annak fiai: ifj. Zsilinszky Endre ügyvédjelölt és tartalékos huszárhadnagy, valamint öccse, Zsilinszky Gábor vegyészmérnök. Súlyosan bántalmazták Áchimot és végül Endre lelőtte. Bár a bíróság felmentette őt - mára bizonyított tény, hogy az Áchim halálát okozó pisztolylövést Bajcsy-Zsilinszky Endre adta le. (Bajcsy-Zsilinszky utóbb a `parasztkirály` gyilkosából a parasztság harcosa, majd náciellenes politikus lett, aki mártírhalált halt.)