Judaista buddhizmus hódít Amerikában
2006. július 3. 15:00
Egyre többen követik az Újvilágban a zsidó vallást és a buddhizmust vegyítő `ZsiBu` filozófiát. A hibrid vallási áramlat a hippi korszak óta gyűjti híveit, akik szerint a két ősi életfilozófia és világmagyarázat találkozásából akár új vallás is születhet.
Tudjon meg mindent
Az Egyesült Államok 3 milliósra becsült buddhista közösségének közel 30%-a egyben a zsidó vallás (judaizmus) híve is - derül ki a Los Angeles Times írásából. A rövidítve angolul csak JuBu-nak nevezett mozgalom Alan Lew rabbi szerint "két vallási irányzat termékeny és csodálatosan kreatív találkozása". A San Francisco-i Beth Shalom zsidó közösség vezetője a helyi zsinagóga mellett az elsők között létesített meditációs központot, ahol a bekeretezett Aleph betű (a héber abc első hangja) és a felé fordított, Dávid-csillaggal díszített meditációs párnák jól megférnek egymással.
a buddhizmusról és a
zsidó vallásról !
A "ZsiBu"-vá lett amerikaiak többsége a második világháborút követő babyboom idején született, és a vallási hagyományoktól jócskán eltávolodó családban nőtt fel. A '60-as - '70-es évek mindenre kiterjedő szabadossága sokuknál ellentétes hatást váltott ki: a legitimitást nyert lelki felszabadulást ők erkölcsi hanyatlásként élték meg. Ezért fordultak újra a zsidó hagyományok felé, de a szigorú dogmák helyett felszabadító életérzést, nyugodt lelkiséget kerestek, amelyekre végül a buddhista tanokban leltek rá.
A létező gyakorlat ellenére Lew állítja: nem lehet valaki egyformán a judaizmus és a buddhizmus követője. Hiszen míg bizonyos részleteiben a két irányzat nagyon jól kiegészíti egymást, addig más pontokon feloldhatatlan ellentétben állnak. Ilyen antagonizmus például az Istenről alkotott felfogásuk: a szigorúan monoteista zsidó vallás szerint elfogadhatatlan a buddhista filozófia álláspontja, amely fikciónak tart minden felsőbbrendű hatalmat, ráadásul története (terjedése) során kifejezetten nyitott volt az új gondolatok és (fél)istenségek befogadására. A ZsiBu-k szerint csupán egyéni megközelítés kérdése, hogy ki, s miben látja az istenség fogalmát, az azonban bizonyára kizárható, hogy egy vallásos zsidó Buddha szoborral díszítse a lakását.
A két ősi vallás közötti legfontosabb különbség, hogy a buddhizmus lényegében egy gondolatrendszer, míg a judaizmus - sarkítva - egy nép története, melyet az egyetlen Isten (Jahve) irányít, s melynek alapja a zsidóságra mért (jogos) isteni büntetés. Elveti tehát az emberi akarat szabadságát, s egyúttal elfogadja a szenvedést. A buddhista tanok követésének célja viszont éppen a megvilágosodás (nirvana) elérése, amelynek eléréséért egy istenségnek is emberré (!) kell válnia. Míg tehát a zsidó vallás az Istent helyezi előtérbe, addig a buddhizmus kifejezetten az emberre koncentrál.
A hibrid vallási irányzat követői számára mégis nyilvánvalóan többet jelent, mint külön-külön a két, eredetileg egymástól oly különböző világvallás. Az összeolvadás talán legfontosabb előnye a buddhista életszeretet győzelme a zsidó sors örökös kínszenvedéseire összpontosító judaizmus felett. Előbbi azt vallja: ne félj a szenvedéstől, fogadd el, hogy az életedben vannak mélypontok, és tanulj meg ezekkel együtt élni! A zsidó vallásgyakorlat közösségi rituáléi és az erős családi kötődés pedig a magányra hajlamos buddhistát hozza vissza a társadalomba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
