A harkovi születésű orosz származású tudós 1922-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. A Columbia egyetemen tanult, 1926-ban szerezte meg a doktori fokozatot. Az Országos Gazdaságkutató Irodában dolgozva írta úttörő tanulmányait az amerikai nemzeti jövedelemről, és a gazdasági idősorokról. Utóbbi írása nyomán átfogó tanulmányok születtek az országok gazdasági növekedéséről. 1930-1954 között a Pennsylvania Egyetem, 1954-1960 között a Johns Hopkins Egyetem, 1960-1971 között a Harvard Egyetem professzora volt. A közgazdasági Nobel-díjat 1971-ben kapta a gazdasági folyamatok mennyiségi-statisztikai elemzéséért és a növekedési elmélet fejlesztéséért. Munkájában nagy figyelmet fordított a gazdasági adatok komplexitására, a megfigyelések kellő számára, hangsúlyozta az egyetlen korszakra alapozott modellek korlátozott érvényét. A népesség összetétele, a technológia, a munkaerő minősége, a kormányzat szervezete, a kereskedelmi és piaci információk mind nagy szerepet kaptak modelljeiben. Kimutatta, hogy a gazdasági növekedésben milyen kis szerepet játszik a korábban fontosnak tekintett munka- és tőkefelhalmozás. Leírta a növekedési ráták ciklikus (Kuznets-féle) váltakozását, s hogy ez miként függ össze a demográfiai változásokkal és más tényezőkkel. Cambridge-ben halt meg 1985. július 8-án.