Kleopátra fürtjeivel uralkodott
2006. március 22. 12:00
Kleopátra már az ókorban kiválóan alkalmazta a testbeszéd rejtett üzeneteit. Hajkoronájának mindenkor meghatározott jelentése volt, amelyet tudatosan hasznosított.
<
A legismertebb ezek közül az "uralkodói hajviselet" volt, ahol a leomló hosszú fürtök és az elmaradhatatlan egyiptomi fejdísz tiszteletet váltott ki a jelenlévőkből. A diadém éke a nemesfémből készült felfújt nyakú kobra, az ureuszkígyó (Jaret, Uadzset), Hathor istennő és Ré napisten attribútuma volt. Viselésével Kleopátra a fáraók és a ptolemaida uralkodók kontinuitását szimbolizálta. Szülőföldjére, Görögországba tett utazásaira leggyakrabban ezt választotta.
Másik kedvelt hajviselete az ún. "dinnye-fazon", a görög származású nők jellegzetes frizurája volt. Sokszor alkalmazta ezt a "hazai" közönség előtt, mindig emlékeztetve őket arra, hogy felettük áll, "nem közéjük tartozik". Amikor Rómában járt, csigás tincseit hátul a tarkóján dús kontyba fogta. Ilyenkor a "hellenisztikus utazó" elegánsan egyszerű személyiségét domborította ki.
Bár a királynő híres volt hajkreációiról, újdonságot egyik sem jelentett. Sőt, Kleopátra kifejezetten hagyományőrzőnek számított e téren, és nem valamiféle ókori "divatdiktátornak". Különlegességét az jelentette, hogy minden alkalomra tervszerűen előkészített hajkoronát csináltatott magának. Szerelme, Antonius római hadvezér felesége, Octavia versenyre kelt vele hajviseletben. A rivális asszony találta ki azt a nodus nevű érdekes hajkölteményt, amely a homlok irányából a tarkóig visszafésült "hengerrel" Kleopátra fejdíszének kobráját idézte, s a korabeli Róma legelterjedtebb divatfrizurájának számított.
Karl Galinsky, a texasi egyetem klasszika-filológusa egyetért Kleinerrel abban, hogy Kleopátra hajválasztását legtöbbször politikai okok motiválhatták. Szerinte a "tudatos testbeszéd" másik tökéletes ókori példája Nagy Sándor volt.